Hidrológiai Közlöny 1934 (14. évfolyam)
Szakosztályi ügyek
A Hidrológiai Közlöny I—XIII. köteteinek tartalmából. Aus dem Inhaltsverzeichnis der Bände I— XIII. — Extraits des tables des matiéres des tomes I— XIII —Extract from the contens of the volumes I—XIII. Compendio dell' indice sotnmario dei volumi I—XIII. I. 1921. Schafarzik F.: Visszapillantás a budai hévforrások fejlődéstörténetére. Szontagh T.: Magyarország artézi kútjairól. Treitz P.: A belvizek mozgása Szeged határában. Szinnyei Merse Zs.: A csíkvármegyei borvízforrásokról. Horusitzky H.: Budapest székesfőváros hidrológiai viszonyairól. Scliafarzik F.: Vác város fiatalabb pleisztocén terrasza. Schröter Z.: Az esztergomi barnaszénterület karsztvize. Fr. Schafarzik: Rückblicke auf die Entwicklungsgeschichte der Budapester Thermen. Tli. v. Szontagh: Vorläufiger Bericht über die artesischen Brunnen Ungarns. /'. Treitz: Uber die Bewegung der Binnengewässer in d. Umgebung v. Szeged. S. Szinnyei Merse: Uber die Sauerquellen des Kom. Csík. H. Horusitzky: Uber die hidrologischen Verhältnisse von Budapest. Fr. Schafarzik: Über die diluviale Terrasse bei Vác. Z. Schröter: Über das Karstwasser des Biaunkohlenreviers von Esztergom. II. 1922. Weszelszky Gy.: A geotermikus gradiensről. Cholnoky J.: A folyók és tavak vízállásáról. Scherl E.: Hévforrások okozta kőzetelváltozások a BudaPilisi hegységben. Maros /.: A trencséni vízvezeték forrása. Hojnos R.: A mogyoródi Csíkvölgy hidrogeológiai viszonyai. Löw M.: Óbuda ármentesítése és az aranyhegyi árok 1922. február 24-i és 25-i áradásáról. Gy. Weszelszky: Uber den geotermischen Gradienten'. J. v. Cholnoky: Uher die Wasserstände der Flüsse und Seen. J. Schert: Hydrothermale Gesteinmetamorphose im Buda-Piliser Gebirge. R. Hojnos: Über die hydrogeologischen Verhältnisse des Csiktals von Mogyoród. M. Low: Die Wassergefahr von Óbuda und die Hochflut im Graben des Aranyberges am 24—25. Febr. 1922. III. 1923. 'Sigmond E.: A hidrológiai viszonyok szerepe a szikesek képződésében. Vendl A.: Hidrológiai és tektonikai vonatkozások. Schröter Z.: A banai keserűvíz. Kállai G.: A triaszvíz és a magyar energia kérdés. Hojnos R.: Az unyi ásványvízforrások hidrogeológiai viszonyai. Schafarzik F.: Adat Budapest talajvizének ismeretéhez. Emszt K.: A Szent Margitszigeti artézikút vizének kémiai vizsgálata. Liffa A.: A jászkarajenői „Mira" keserűvízforrás hidrogeológiai ismertetése. J. v. Sigmond: Der Einfluss der hidrologischen Verhältnisse auf die Bildung der Szik-(Alkali) Böden. A. Vendl: Hydrologische und tektonisclie Beziehungen. Z. Schröter: Das Bitterwasser von Bana. G. Strömpl: Die Hydrologie des Gömör-Tornaer Karstes. G. Kállai: Das triasische Wasser und die ungarische Energiefrage. R. Hojnos: Die hydrologische Verhältnisse der Unyer Mineralquellen. Fr. Schafarzik: Beitrag zur Kenntnis des Grundwassers v. Budapest. K. Emszt: Die Untersuchung des artesischen Quellenwassers der St. Margaretheninsel. A. Liffa: Über die hydrologischen Verhältnisse der BitterwasserQuelle „Mira" in Jászkarajenő. IV—VI. 1924—1926. Pálffy M.: A zalamegyei kékkúti savanyúvízforrás. Emszt K.: A kékkúti „Theodora" forrás vegyi elemzésének eredményei. Schafarzik F.: Budapest székesfőváros ásványvízforrásainak geológiai jellemzése és grafikus feltüntetése. fíánlaky G.: A budapesti fürdők és ásványos vizek történeti és gazdasági viszonyai. Weszelszky Gy.: A budapesti ásványos vizek vegyi viszonyai. Benczúr Gy.: Budapest ásványos vizeinek gyógyhatása. Vendl A.: A Somlyó és Szárhegy geológiája és egykori hévforrásai. Weszelszky Gy.: A budapesti Hungária
