Hidrológiai Közlöny 1934 (14. évfolyam)

Aujeszky László dr.: A vitorlzó repülőgép, mint hidrológiai kutató eszköz

168 Dr. Aujeszky László talajfelületeknek a légkörre gyakorolt hatásai közt mutatkoznak. A kellő képzettséggel rendelkező vitorlázó repülők valóságos művé­szetté fejlesztették ezeknek a különböző hatásoknak olyan kihasz­nálását, hogy egyre több magasságot nyerhessenek és ezzel gépük akciósugarát még kedvezőtlen terepen és kedvezőtlen időjárási vi­szonyok közt is egyre tekintélyesebbé tegyék. Ehhez persze a terep­hatások igen finom tanulmányozása volt szükséges, ami nem csak a légkörtan számára hozott fontos tanulságokat, hanem mint azon­nal látni fogjuk, a hidrológia körébe eső jelenségekkel is kapcsolat­ba került. Mivel a vitorlázó repülő szempontjából az egyes talajfajták és a talajt borító felszínek hőmérsékletkülönbségeinek van nagy ha­tása, azért a vitorlázó gép igen érzékenyen tudja észlelni azokat a hőmérsékletmódosulásokat, amelyeket a talaj különböző nedvességi állapota hoz létre. Azok a nagy hőmennyiségek, amelyek a nedves talaj párolgásakor lekötöttek (normális hőmérsékleten kereken 600 kis kalória az elpárolgó víz minden grammja után) igen jelentős veszteségi tételt jelentenek a talajfelszín hőmérsékleti háztartása szempontjából. Ezért a vitorlázó gép számára egyáltalában csak azok a talajfelületek szolgáltatnak eléggé erős thermikus emelő­áramot, amelyek kellő mértékben szárazak. Ehhez a jelenséghez kapcsolódnak Otto Fuchs beható vizsgála­tai, amelyeket részben Frankfurt am Main és Darmstadt környé­kén, részben pedig Berlin felett tett nagyszámú vitorlázóútjai folya­mán végzett. (Beiträge zur Physik der freien Atmosphäre, Bd. XX., 1933.) Megállapította, hogy egyforma talajfelületek igen különböző hatást gyakorolnak a légkör mozgásviszonyaira aszerint, hogy mi­lyen a víztartalmuk. A talajok nedvességtartalmának megfelelően vízszintes hőmérsékleti gradiens alakul ki a napsütötte talaj felszí­nén, amely a nedvesebb helyekről a szárazabb területek felé mutat. A legerősebb emelőáramok ott válnak le a talajfelszínről, ahol hir­telen hőmérsékletugrások mutatkoznak, például ahol erősen nedves területek határosak nagymértékben száraz területekkel. Ezeket a tényeket kétféle irányban lehet értékesíteni. Ha pon­tosan ismerjük egy terület felszíni nedvességviszonyait, akkor eleve megállapíthatjuk, mely pontokon várhatja a vitorlázó repülő csen­des, derült napokon a legerősebb emelőszél-oszlopokat. De elkép­zelhetőnek látszik a helyzet ellenkező irányban való kiaknázása is: ismeretlen terep felett a vitorlázó repülőgéppel való cirkálás rövid

Next

/
Thumbnails
Contents