Hidrológiai Közlöny 1934 (14. évfolyam)

Aujeszky László dr.: A vitorlzó repülőgép, mint hidrológiai kutató eszköz

168 Dr. Aujeszky László talajfelületeknek a légkörre gyakorolt hatásai közt mutatkoznak. A kellő képzettséggel rendelkező vitorlázó repülők valóságos művészetté fejlesztették ezeknek a különböző hatásoknak olyan kihasználását, hogy egyre több magasságot nyerhessenek és ezzel gépük akciósugarát még kedvezőtlen terepen és kedvezőtlen időjárási viszonyok közt is egyre tekintélyesebbé tegyék. Ehhez persze a terephatások igen finom tanulmányozása volt szükséges, ami nem csak a légkörtan számára hozott fontos tanulságokat, hanem mint azonnal látni fogjuk, a hidrológia körébe eső jelenségekkel is kapcsolatba került. Mivel a vitorlázó repülő szempontjából az egyes talajfajták és a talajt borító felszínek hőmérsékletkülönbségeinek van nagy hatása, azért a vitorlázó gép igen érzékenyen tudja észlelni azokat a hőmérsékletmódosulásokat, amelyeket a talaj különböző nedvességi állapota hoz létre. Azok a nagy hőmennyiségek, amelyek a nedves talaj párolgásakor lekötöttek (normális hőmérsékleten kereken 600 kis kalória az elpárolgó víz minden grammja után) igen jelentős veszteségi tételt jelentenek a talajfelszín hőmérsékleti háztartása szempontjából. Ezért a vitorlázó gép számára egyáltalában csak azok a talajfelületek szolgáltatnak eléggé erős thermikus emelőáramot, amelyek kellő mértékben szárazak. Ehhez a jelenséghez kapcsolódnak Otto Fuchs beható vizsgálatai, amelyeket részben Frankfurt am Main és Darmstadt környékén, részben pedig Berlin felett tett nagyszámú vitorlázóútjai folyamán végzett. (Beiträge zur Physik der freien Atmosphäre, Bd. XX., 1933.) Megállapította, hogy egyforma talajfelületek igen különböző hatást gyakorolnak a légkör mozgásviszonyaira aszerint, hogy milyen a víztartalmuk. A talajok nedvességtartalmának megfelelően vízszintes hőmérsékleti gradiens alakul ki a napsütötte talaj felszínén, amely a nedvesebb helyekről a szárazabb területek felé mutat. A legerősebb emelőáramok ott válnak le a talajfelszínről, ahol hirtelen hőmérsékletugrások mutatkoznak, például ahol erősen nedves területek határosak nagymértékben száraz területekkel. Ezeket a tényeket kétféle irányban lehet értékesíteni. Ha pontosan ismerjük egy terület felszíni nedvességviszonyait, akkor eleve megállapíthatjuk, mely pontokon várhatja a vitorlázó repülő csendes, derült napokon a legerősebb emelőszél-oszlopokat. De elképzelhetőnek látszik a helyzet ellenkező irányban való kiaknázása is: ismeretlen terep felett a vitorlázó repülőgéppel való cirkálás rövid