Hidrológiai Közlöny 1933 (13. évfolyam)

Gedeon Tihamér: Talajvízáramlás megfigyelések I.

Talajvízáramlás megfigyelések. I. írta: Gedeon Tihamér. Hazánkban a talajvízáramlást eddig nem méltatták kellő figyelemre. Az irodalomból karsztvizek összefüggésének kimutatására irányult kísérletek eredményei ismeretesek. Úttörő kísérletet végzett e téren 1911-ben Emszt Kálmán dr. Diósgyőrben.

1 Talajvízáramlás megfigyelésére általában két eljárás használatos. A víz megfestése

2 —• lúgos vizeknél fluoreszceinnel, savanyú vizeknél savfuchszinnal — mely azonban csak kvalitatív eredményt ad, továbbá a víz sózása, mely kvantitatív értéket szolgáltat. A sózásnak is több módja van. Thiem

3 konyhasót, Slichter

4 szalmiáksót használ. Egyéb eljárásoknak, mint pl. a víz baktériumokkal való fertőzésének, kevés gyakorlati jelentősége van. A talajvízáramlás megfigyelésének elve az, hogy egy kút vizét valamilyen módon előkészítjük és a közeli kutak vizét állandóan figyeljük, míg az alkalmazott kémszer megjelenik. Sokkal pontosabb eredményt érünk el, ha egy központi akna, vagy fúrás körül szabályosan és lehetőleg egységnyi távolságra helyezzük el a megfigyelő aknákat, illetve fúrásokat. Ha központi akna körül több sorban helyezzük el a megfigyelő fúrásokat, tekintve, hogy az alkalmazott kémszer a talajvízáramban diffúzió révén legyezőalakban terjed el,

5 az áramlás irányának azt vesszük, ahol a kémszer legtöményebben volt észlelhető. A jelen kísérletek Thiem sózási eljárásával készültek. A megfigyelő aknákból, vagy fúrásokból merített vízből 100—100 cm

3-t a helyszínén n/10 ezüstnitráttal (AgNOs) titráltunk káliumkromát jelenlétében (a táblázatokban 100 cm

3 víz ezüstnitrát fogyasztása van megadva cm

3-ekben). A talajvízáramlás sebessége a sózás időpont> M. kir. Foldt. Int. Évi jelentése 1911, p. 214. ä Ulfert: Journ. f. Gasbel. u. Wasserversorg. 1907, p. 16 és 981. 3 Ztschr. d. Vereins deut. Ing. 1887. p. 1133. 4 Journ. f. Gasbel. u. Wasserversorg. 1903, p. 230. 5 E. Prinz: Handb. d. Hydrologie II. kiad. Berlin 1923, p. 140.