Hidrológiai Közlöny 1933 (13. évfolyam)

Ébner József: A budapesti Hungária forrás vízhozama

60 Ebner József: A budapesti Hungária forrás vízhozama Itt a B és C-vel jelzett 'két görbe már egy bizonyos fokú párhuzamosságot mutat, vagyis azt jelzi, hogy a forrás vízhozamát a Duna vízállásának változása befolyásolja. A kérdés már most az, hogy milyen úton történik e befolyásolás. Már Schaiarzik kimutatta, hogy a Duna medrének a "Rudas és Gellért közötti szakaszában több bővizű hévforrás fakad. E körülmény mellett szólana, hogy a Duna a források ez ágai útján közvetlenül hidrosztatikai nyomásával befolyásolja a források vízhozamát. Ez esetben azonban a Duna vízállásának már a nagyobb napi ingadozásainak hatását is közvetlenebbül észlelnünk kellene. Itt nem lehet szó a járatok útján közölt hidrosztatikai nyomásról, amit az bizonyít, hogy a Rudas fürdő forrásai mind a Duna tükre fölött több méterrel fakadnak és mint említettem, a forrás-járatokban sokkal nagyobb az ellenállás, semhogy azokat egyszerűen a közlekedő csövekkel hasonlíthatnók össze. Eszerint nem marad más magyarázat, mint az, hogy a források vizének egyrésze a felsőbb talajrétegeken át szivárog a Duna felé és az így elszivárgó víz mennyisége több vagy kevesebb lesz, aszerint, amint a Duna vízállása magasabb, vagy alacsonyabb. E görbék azonban azt is mutatják, hogy a Hungária forrás vízhozamának változását a Duna vízállásának változásain kívül még más, eddig ismeretlen körülmények is befolyásolják.