Hidrológiai Közlöny 1933 (13. évfolyam)

Rohringer Sándor: Talajvízszínmegfigyelések a Pestvármegyei Dunavölgy Lecsapoló és Öntöző Társulat területén

Talajvízszín megfigyelések 7 A feltárás a cél szerint különböző. A mezőgazdasági mívelés érdekében többnyire elegendő volna a talajszín alá 2.00 m mélységig feltárni a vezető réteget, a lecsapolás érdeke azonban nagyobb mélységet kíván, ugyanis a lecsapoló árkok valószínű mélysége alá kell lemenni, tehát már 3—4 méterre, az öntözés érdekei ugyanilyen mélységet kívánnak. A most szóbanforgó terülleten elsősorban a lecsapolás érdekei szerepelnek. A kutak a mellékelt térkép szerint (2. ábra) 10 csőkút vonalban vannak felsorakoztatva, ilyen sűrű elhelyezés mellett elég pontosan megállapítható a talajban felgyülemlő víznek időnkénti ingadozása. A vízszínt a kutakhoz közel lakó tanyások, vasúti őrök stb. mérik hetenként háromszor, a kút felszínétől számítva. A kút felső pereme az egész hálózatra kiterjedő pontos szintezéssel egy alappontra van vonatkoztatva, vagyis a kutak vízszíne egymáshoz viszonyítva megállapítható. Ilyen megfigyelésekből és mérési adatokból készült a 2. rajz, amelyen látható rétegvonalak mutatják az 1932. évi őszi talajvízBetoncsö kut. 1. ábra.