Hidrológiai Közlöny 1933 (13. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: Sikondafürdő és környékének hidrogeológiai viszonyai

28 Vitális Sándor dr. Nodosaria affinis D'Orb. Nodosaria (Dentalina) communis D'Orb. Nodosaria (Dentalina) filiformis D'Orb. Cristellaria cultrata Montf. Cristellaria convergens Bornemann. Cristellaria vortex Fichtell and Moll. Cristellaria calcar L. Cristellaria sp. Textularia carinatu D'Orb. Textularia turris D'Orb. Textularia sp. Clobigerina bulloides D'Orb. Truncatulina sp. Orbulina universa D'Orb. Vaginulina margaritifera Batsch. Pulvinulina sclireibersii D'Orb. Uvigerina pygmea D'Orb. Echinoidea töredékek. Arca diluvii Lk. Venus multilamella Lk. Tc'llina ottnangensis R. Hörn. Corbula gibba Olivi. Pect en cristatus Bronn. Pecten sp. Sikonda környékének részletes földtani felépítését az 1. sz. ábrán látható földtani térképvázlat, a 2. és 3. sz. ábrán látható vázlatos földtani szelvények és az alábbiakban ismertetett sikondai és németszéki fúrási réteg-szelvényekből ismerhetjük meg. A sikondai (mánfai II. sz.)* fúrás rétegszelvénye. Pleisztocén. 0.00— 1.50 m-ig sárga csillámos lösz. 1.50— 5.30 m-ig kékeszöld, csillámos agyag. Felsőmediterrán, slir. 5.30— 5.60 m-ig sárga, csillámos agyagmárga (íoraminiferákkal). 5.60—• 12.80 m-ig zöldesszürke agyagmárga, kavicspadokkal (foraminiferákkal). 12.80— 15.60 m-ig zöldesszürke, csillámos agyagmárga (foraminiferákkal). * Mánfán az Esztergom—Szászvári Kőszénbánya R. T. 1906-ban a mániái I. sz. fúrást mélyítette le 318 m-ig. mindvégig mediterrán rétegekben, s a sikondai fúrás volt a mánfai II. sz. fúrás.