Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Schréter Zoltán dr.: Az egri vízvezeték hévvízű ártézi kútja

70 Dr. Schr

öter Zoltán alatt kb. 8000 m

3, amely részben a városi vízmű részére, részben a versenyuszoda részbeni táplálására használtatik fel, kis részben szabadon elfolyik. A körülbelül 8000 m

3-es legnagyobb napi vízmennyiség növelhető volna, mert a kút kissé fojtva van. A szabadon elfolyó rész tolózárja csak kissé van nyitva, éppen azon okból, hogy a fürdők vízmennyiségét a kifolyó víz ne érintse. (

Ringelhann műsz. főtan, úr közlése.) Összehasonlításul felemlítem, hogy a budapesti artézi kút 970.48 m mélységből 24 óránkint Zsigmondy Vilmos szerint 1190 m

3-t, lecsövezés után 990 m

3 vizet szolgáltatott.

6 Schafarzik F. szerint 1898 ban 737 m

3-t adott.

7 A budapesti margitszigeti artézi hévvizű fúrás 24 óránkint 1.26 m-. rel a térszín alatt 15.789 m

3, és a térszín felett 0.632 m magasságban kifolyatva 24 órárfkint 5.680 m

s-t szolgáltatott.

8 A hajdúszoboszlói I. számú hévvizű artézi fúrás Pávai Vajna F. főbányatanácsos és Pantó Dezső bányatanácsos urak közlése szerint 24 óránkint 2304 m

3 vizet szolgáltat. Tehát ezidőszerint az egri hévvizű artézi kút hazánk legbővebb vizű artézi kútjának tekinthető. Ezt megerősítette dr. László Gábor m. kir. főgeológus úr, akihez, mint a m. kir. Földtani Intézet hidrologiai osztályának vezetőjéhez, az összes hazai hidrológiai adatok összefutnak. A viz fizikai és vegyi viszonyai. Az egri hévvizü artézi fúrásból felszálló hévvíz hőfokát elsőízben dr. Braun Gyula műegyetemi adjunktus úr mérte meg, ki azt először 32.3 C°-nak, később 31.5 C°-nak találta. Magam 1926 április 29-én 31.5 C°-nak mértem a víz hőfokát. Összehasonlításul közlöm, hogy az egri hévforráscsoport legmagasabb hőfokú forrása, a gőzfürdőben 31 C° hőfokú.

9 Az artézi hévvizet a m. kir. Műegyetem Szerves Chemiai tanszékén dr. Braun Géza műegyetemi adjunktus úr elemezte meg. Az elemzést néhai Bárány Géza úrnak, a „Városi Fürdő R. T." volt igazgatójának szívességéből az alábbiakban közlöm: „Fizikai tulajdonságai: Agyag és ásványtörmelékektől erősen zavaros, 3 napi állás után vöröses barna üledéket képez, amely fölött a víz teljesen tiszta, színtelen, szagtalan, kellemes ízű. 50 m mélységből fakad, hőmérséklete 32.3 C°. 6) Zsigmondy Vilmos: A városligeti ártézi kút. 58. és 60. old. Budapest, 1878. ') Schafarzik Ferenc: Szakértői javaslat a rácfürdői gyógyforrások védőterületének megállapítása ügyében. Budapest, 1898. 10. oldal. 8) Zsigmondy V.: i. m. 10. és 13. old. 9) L. Schréter Z.: Az egri langyosvizforrások. 11. old.