Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest Székesfőváros hidrogeológiai viszonyai

40 Horusitzky Henrik pedig a kőbányai fensíkon húzódnak. A fensík legmagasabb része a Keresztúri dűlő, amelynek alapja 52 méterrel magasabban fekszik a Duna 0 pontjánál. Minthogy a kőbányai dombot gyakran a Gellérthegy magasságával tartják megegyezőnek, megjegyzem itt, hogy a Gellérthegy a Duna 0 pontjához viszonyítva +138 méter magas, tehát 86 méterrel magasabb a kőbányai domb alapjánál, amelyet 4—6 méteres takaró fed. A felszínt véve tekintetbe, tehát a különbség kereken 80 méter. Amint a terület a kőbányai dombtól északnyugat felé lejt, amint a Rákospatak kanyarog, úgy folyik a talajvíz is egészen a pleisztocén parti?-, ahol a part mentén az egykori Dunaág medrébe forrásként szakad a nem jelentéktelen víztömeg. A Ferencvárosi pályaudvartól délre a talajvíz déli és délkeleti irányba igyekszik és ott is forrásként tör ki a part alól. A pleisztocén parttól nyugatra a Duna tulajdonképpeni áradmányos területén a keletről származó talajvíz és az átszivárgó Dunavíz egyesül egymással és a Dunával párhuzamosan délfelé folyik. A pleisztocén partból fakadó források a part alján húzódó mocsaras területet táplálják vízzel. Ilyen mocsaras terület húzódik például a Mátyás tér és az Alsó Bikarét között. Ehhez hasonló ma is meglévő mocsársáv látható a Gubacsi dűlőben, a Soroksári Dunaág mellett. A Mátyástértől északra húzódó pleisztocén part mentén, az altalajban valószínűleg hasonlóak a viszonyok, s az altalajnak ez a mocsaras természete közegészségügyi szempontból is hátrányos. Fővárosunknak általában nagyon sok olyan talajvize van, amely a területet elposványosíthatja, aminek szomorú következményeit minduntalan észlelhetjük. Sok vizet szállít a kavicsterrasz, elég víz szivárog át a Dunából, és nem kis mennyiséget kap a területünk a Rákospatak völgyéből. A Rákos-völgy Budapest határánál 30.4 méternyire fekszik a Duna 0 pontja felett, torkolata pedig 8 méternyire van ugyancsak a 0 pont felett. Rendes vízálláskor a határnál 29.6 m, magas vízálláskor kb. 30 méter magasan áll a talajvíz. A különbség tehát a rendes és magas vízállás között alig félméter. A torkolatnál rendes vízállás esetében 3.6 méter, magas vízállásnál kb. 5 méter magasan áll a víz a Duna 0 pontja felett A különbség tehát itt 1.4 méter. A talajvíz ezen ingadozása attól függ, hogy a Duna milyen arányban árad, és apad, s azzal kapcsolatban milyen mértékben tudja magába fogadni a feléje törekvő vizeket. A határnál a vízzel telített réteg csak 2 méter vastag, mert ezen alul ott már az alapkőzetfordul elő. A 14 méteres felszíni görbénél a szivacsos réteg már 4—5 méter vastag, a 10 méteres magasságtól kezdve a Dunáig pedig már 10—18 méteres hordalékkal találkozunk. Minél vastagabb az alapkőzet takarója, annál nagyobb víztömeget gyűjthet össze, s annál vastagabb ott a vízoszlop is. Minél több víz van emelett a Duna