Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest Székesfőváros hidrogeológiai viszonyai

30 Horusitzky Henrik Ezen táblázat csupán általános tájékozásul szolgáljon, amelyből azt látjuk, hogy Budapesten milyen számos mély, részint nagyon érdekes fúrás történt. A fúrások adatai alapján a pontusi-pannoniai rétegek a Duna 0 pontja felett körülbelül +5-től + 43 méterig terjedő szintben kezdődnek, a szarmata kori képződmények ugyancsak a Duna 0 pontja felett + 44-től egészen —48 méterig terjedő magasságokban veszik kezdetüket, a felső mediterrán képletnek +25 métertől egészen —160 méterig terjedő nivó közökben van felső szintjük és az alsó mediterrán kőzetek a Duna alatt nullától 246 méter között érhetők el. Az egyes rétegek vastagsága Kőbányán és közvetlen környékén a fentiök alapján körülbelül a következő: a pontusi-pannoniai csoport 3—70 méter, a szarmata csoport 19—181 méter, a felső mediterrán csoport 21—153 méter. A városligeti artézi kútfúrásnál a felső mediterrán vastagságát 230 méternyire becsülöm. Ezek így összefoglalva csak száraz adatok, de a gyakorlatban néha sokat mondanak és jó szolgálatot tehetnek. A fúrások történetére nézve nem lesz talán érdektelen egy rövid időrendi felsorolást adni. Az első mély fúrás a Rákóczi-út és a Károly körút sarkán levő Orczy-féle ház udvarán történt az 1830. évben, ahol 208.56 méter mélységig hatoltak le. Ezt követte időrendben a Krisztina körút 99. sz.* ház udvarán megejtett fúrás 1831—1833-ban, ahol 150.10 méterig lefúrtak. A harmadik érdemleges fúrás a Margitsziget északi végén történt 1866—1867. években, majd a rákövetkező évben a sziget déli részén fúrtak le állítólag 260.38 méterig. Az 1868. évben megkezdték a városligeti artézi kút fúrását, amelyet 1878. évben fejeztek be. 1875—1880 évek között csak kisebb kutató fúrásokat mélyesztettek. 1881-ben az Újhegyen, a Vass-féle telken csupán a pontusi-pannoniai rétegig hatolt a fúró 32.33 méterig. Utána következett a Mázsa téri fúrás 1884-ben ahol 82.90 méterig lefúrtak. A Soroksári út mentén levő Fegyvergyár telepén 111.43 méternél elérték a felső mediterrán rétegeket. 1892-ben a Polgári Serfőző udvarán telepített kút volt az első, amelyben a fúró az alsó mediterránig lehatolt és feltárta nekünk a tulajdonképeni gazdag víztartó rétegeket. Utána azután gyorsan követték egymást a fúrások és 10 év alatt mintegy 22 érdemleges fúrást mélyesztettek. Egy kis szünet után 1906-ban az Újhegyi út mellett egy kevésbbé mély kútfúrás következett, majd 1908—1913-ig ismét 10 mélyebb artézi kút készült el. Ebben az időben mélyesztették, mint egyik mélyebb fúrást, a Gyömrői út mentén, a Hazai Kőolajipar gyártelepének kútját, amely kút mélysége 201.36 méter. Ez 1914—1915-ben készült el. * Jelenleg Endresz György tér 5. szám.