Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Ddalmady Zoltán dr.–Lóczy Lajos dr.–Vendl Aladár dr.: A Rudas-fürdő melletti új fúrásokról és a pestszenterzsébeti sóskútról tartott előadásokhoz való hozzászólásai

154 Hozzászólások pontusi rétegek sem egységesek, hanem hasonlóan lencsések és kiékelődőek. Beható regionális kutatásokat kell még végeznünk avégből, hogy a magyar medencét felépítő fiatalkorú üledékek rétegsorát megállapíthassuk. Ugy a mikropaleontológiai vizsgálatnak, mint a beható perográfiai elemzésnek (olyanra gondolok, amilyennek Vendl professzor a kiscelli agyagokat legutóbb alávetette) fontos szerepe lehet a fúrási próbák egységes feldolgozásánál. A hegyszerkezet kinyomozásához azonban nem elégségesek az Eötvös-féle ingamérések. Hiszen az eddigi állami mélyfúrások is arra mutatnak, hogy a geofizikai maximumokat és minimumokat ma még nem tudjuk helyesen interpretálni. így a legutóbb a geofizikai maximum tetején megfúrt tiszaőrsi mélyfúrás még 1860 m mélységben is pontusi rétegeket talált. Éppen ezért az Eötvös-féle ingamérésekkel párhuzamosan a Mintrop-féle seizmikus módszert és geotermikus kutatási eljárást is alkalmazni kell a jövőben. Ezenkívül Alföldünk peremének töréses struktúráját is tekintetbe kell vennünk, mert ha a törések a mélyben antiklinális boltozatokat érintenek, azok nemcsak a gáztartalmú ártézi víz, hanem az esetleges petróleum akkumulációk szempontjából is igen nagy fontosságúak lehetnek. Eltekintve az említett geofizikai kutatási módok alkalmazásától, elsősorban a fúrások által nyújtott pozitív adatok összegyűjtésétől és rendszeres feldolgozásától várhatunk felvilágosítást az Alföld geológiájára vonatkozólag. Bár az eddigi ártézi fúrások száma jóval a 6000-en felül van, a Földtani Intézetnek csak kb. 4000 fúrásról van megbízható adata. Ugyanis nem jelentenek be minden fúrást, jóllehet az 1913 évi XVIII-as törvénycikk előzetes engedélyhez köti az ártézi kutak fúrását. Szankció hiányában azonban az illetékesek igen sóik esetben elmulasztják az engedélykérést, avagy a bejelentést már csak akkor eszközlik, mikor a kutat már rég megfúrták, úgyhogy az Intézetnek nem áll már módjában a fúrási próbákat utólag megszerezni. Már pedig az Alföld tervszerű geológiai kutatása szempontjából okvetlenül szükség van a próbagyűjtésre, éppen ezért arra törekszünk, hogy az 1913 évi XVIII-as törvénycikk megfelelő szankciók útján mielőbb megszigoríttassék. Alföldünk geológiai szerkezetének ismerete elsősorban a szénhidrogének felkutatása céljából fontos, azonban az fényt fog deríteni az ártézi vízkincs elosztására és készletére vonatkozólag is. Ha részletes ismereteink lesznek Alföldünk geológiai viszonyairól, vagyis ha ismerni fogjuk a víztartó és vízrekesztő rétegösszletek kiterjedését és elhelyezkedését, úgy meg vagyok győződve, hogy a legtöbb helyen az eddiginél nagyobb mértékben kitermelhetjük ártézi vízkincsünket, anélkül, hogy ezáltal károkat okoznánk. Azonban hangsúlyozom, hogy minden esetben a legnagyobb óvatossággal kell eljárni és csak a mindenre kiterjedő alapos tanulmányozás alapján esetenként szabad állást foglalni a nagyobbmérvű ártézi víz feltárások ügyében. Visszatérve a budapesti hévvizekre, szabadjon még valamire felhívnom a figyelmet. A pesti oldalon, a távolabbi környéken eszközlendő mélyfúrásokhoz messzemenő perspektívák fűzhetők a petróleum és