Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Pávai Vajna Ferenc dr.: Igazi sósfürdő Pestszenterzsébeten

Igazi sósfürdő Pestszenterzsébeten 149 tocén medencében az alsómediterrán és alsóoligocén sós agyagokból származik, s azokból nyomja fel az abszorbeált földgáz, esetünkben a szarmata mészkövekig, iltetve az alföldi és dunántúli fúrásokban a pliocén édesvízi üledékekbe is. Ebből viszont az is következik, hogy azok a még mindig sósvizet adó kőzetek, amelyek a legmélyebb hazai fúrásban, a hajdúszoboszlói II.-ik fúrásban 20,31 m mélységből ismeretesek, még mindig nem az Alföld alapját képező régi hegység, hanem a harmadkor kőzetei, amint azt a debreceni gázos hőforrás 1700 m körüli mélységben megfúrt kőzetről tudjuk Schréter Zoltán kövületmegállapításai alapján. Ezért kell fájlalnunk, hogy a pestszenterzsébeti Földváry-féle fúrás — nagyszerű balneoJögiai eredménye ellenére is — befejezetlenül maradt, holott szerencsés helyzeténél fogva (a szarmata üledékek alsó határán indulva!) végre feleletet adhatna a nagy nemzetgazdasági horderejű sósvíz és földgázunk eredetét ilíletőleg, amely ismeret végre vitathatatlan alapokra kell fektesse a régóta vajúdó szénhydrogén (földgázpetróleum) kutatásainkat. Összegezve az ismertetett kutatások eredményét, a főváros hutára közelében, aránylag kis mélységben, nagy koncentrációjú sós-jódos-kénes vizeket találtunk Pestszenterzsébeten, amely egy hézagpótló új konyhasós fürdő létesítésére vezetett s az ott észlelt földgáznyomok rentábilis felfokozásával a magyar sófürdőzésnek és a főváros földgázzal való ellátásának jogos reményét támasztja alá. Ha lesz nálunk sófőzés vagy sóbányászat hiszen az utóbbi sem lehetetlen, csak meg kell találnunk valamelyik hegységünk szerencsés helyzetű hajdani zárt öblében az ott kicsapódott kősót -— a mostani felismerés terelte a helyes mederbe az erre irányuló munkálatokat. Negyedik reátalálás után remélhetőleg most már a magyar földnek ez az úgy közvetlen, mint tanulságaiban nagyértékű kincse meg fogja találni méltó és megfelelő kihasználását. Eine Salzquelle bei Pestszenterzsébet. Von F. Pávai Vajna. In den Bohrungen auf der Viczián-Kolonie neben Veresegyháza, ferner in Örszentmiklós und Rákospalota wurden schon vor längeren Zeiten Wässer mit Kochsalz und bemerkenswerten Spuren von Erdgas angetroffen. Vor 55 Jahren kam auch aus dem Kisceller Ton des artesischen Brunnens im Budapester Városliget (Stadtwäldchen) Erdgas zum Vorschein, all diese Vorkommnisse sind jedoch der Vergessenheit anheim gefallen. Um das Schwefelwasserstoff und Spuren von Erdgas enthaltende Salzwasser, das im Gebiete des Strandbades von Pestszenterzsébet vom Pächter desselben: vitéz Földváry János in der geringen Tiefe von