Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)
Pávai Vajna Ferenc dr.: Igazi sósfürdő Pestszenterzsébeten
Igazi sósfürdő Pestszenterzsébeten. Irta: Dr. Pávai Vajna Ferenc. Az elmúlt évben egy igen fontos ásványos gyógyvíz feltárásáról kell megemlékeznünk a főváros hivatalos határán kívül. Ismeretes, hogy a főváros környékén nemcsak világhíres keserűvízforrások vannak, hanem már ismételten valóságos konyhasós vizeket is megfúrtak, de azok a fúrások, mert édes ivóvizet kerestek és helyette sokkal értékesebb sósvizet találtak, eltöinettek, feledésbe mentek. 1912 év április 24-én az őrszentmiklósi határban lévő Vicziántelepen 230 m mélységből, homokos kavicsból sósviz és földgáz buggyant fel. A sósvizet és gázt adó rétegek Papp Károly dr. jelentése szerint, valószínűleg alsómediterrán korúak. A sósvíz koncentrációját illetőleg nincsenek adataink, a földgáz Gálócsy Árpád mérései alapján, hiányosan tömített feszmérőn 2.4 légköri nyomással állandósult s óránként 36 köbméternek mérte, a kútból ,^két kis plajbász vastagságú lyukon" áramolva. A földgáz magas lánggal égett. Ez a fúrás rövidesen elszerencsétlenedett. A vicziántelepi jelentésben említi Papp Károly, hogy Rákospalotán ugyancsak 1912 évben a ref. iskola udvarán 183 m mélyen az alsómediterrán üledékekből felszökő sósvizet és meggyújtható földgázt találtak, de ezt másnapra már elcsövezték.* Czárán Péter műszaki tanácsostól tudom, hogy örszentmiklós községben szintén fúrtak ivóvíz után, de 400 m mélyen „likacsos márgából" sósvíz- és gázerupciót kaptak. A gáz természetesen égett. A béléscsöveket kihúzták s a fúrólyukat betömték. Tudjuik, hogy a városligeti kút fúrása alatt Zsigmondy Vilmos szerint 676 m-től lefelé a dolomitig „nagymennyiségű meggyújtható gázok fejlődtek", amelyek Molnár János elemzése szerint 31.4, Reich Gusztáv dr. szerint pedig 48.34 m 3 „bányaléget" — földgázt — tartalmaztak, sok nitrogén (65.2—38.68%) társaságában, amely utóbbi alföldi és dunántúli fúrásokban is gyakori földgázzal keveredve és egyes rétegekben majdnem tisztán is előfordul. A városligeti kút 676 m alatti üledékrétegei az alsóoligocénbe tartoznak. * , Pap p károly dr.: Az őrszentmiklósi gázkút (Bányászati és Kohászati Lapok 1912. május 5-i 18. szám.). Hidrológiai közlöny XII.
