Hidrológiai Közlöny 1931 (11. évfolyam)

Varga Lajos dr.: Adatok a Fertőtó fizikai és kémiai viszonyainak évi változásához

34 Dr. Varga Lajos e fölé is felemelkedik s a Fürdőházi tócsában 33°-os hőmérsékletű vizet is mértem már. Ilyen magas hőmérsékletre az iszap is felmelegedhetik. A grafikonból látható az is, hogy a víz átlag a levegő hőmérsékletét követi. Előfordulhat azonban a fordított hőmérsékleti állapot is, amikor ugyanis a levegő jóval hidegebb a víznél. Ez akkor következik be, ha a víz tartós melegek idején nagyobb hőmennyiséget halmozott föl, a levegő pedig nyári ciklonok és depressziók idején hirtelen lehűl. De tapasztalataim szerint 2-3 napon belül a Fertő egész víztömege is eléri a levegő lehűlését s minthogy ilyenkor rendesen erős szelek uralkodnak, azért a víz teljesen felzavarodik s az iszap is hamarosan fölveszi a külső levegő hőállapotát. A fordított állapot azért nem tart sokáig. Megtörténik az is, hogy az iszap kerül a vízzel szemben fordított hőállapotba, azaz melegebb, mint a víztömeg maga. Ez főleg télen következik be, de megtörténhetik egyéb évszakokban is, nevezetesen akkor, ha a levegő hirtelen lehűlése maga után vonja a víztömeg hirtelen lehűlését. Ám ilyen esetekben az iszap a lefelé áramló hidegebb vizek hőmérsékletét hamarosan átveszi. A nagyfokú sekélység következtében megtörténik, hogy nagyon hideg tél alkalmával 40—60 cm vastag jégpáncél borítja be a Fertőt. Ilyenkor a jég alatti víz hőmérséklete nem mutatja a rendes +4°-os állapotot, hanem ennél sokkal kevesebbet. Így 1929 februáriusában a jégléken feltörő és nagy sótartalmú, kénhidrogénnel telített víz hőmérséklete a fagypont alatt volt (—0.8°). Ennek következtében áll be az a súlyos jelenség, hogy az iszap is megfagy, amint ez az 1928/29 év telén is megtörtént. A hőmérsékleti változásoknak ilyen nagyfokú ingadozására és a légköri hőállapotnak nagy szerepére a mélyebb tavaknál nincsen példa. Csak a Fertőben, mint sekélyvizű tóban lehetséges az, hogy az egész víztömeg és az iszap hőmérséklete ilyen szélsőséges változásokat szenvedjen el. A Fertő vizében tehát naponta megtörténnek azok a cirkulációs vízáramlások, melyek a nagyobb tavakban csak tavasszal és ősszel következnek be, amikor a víz hőmérséklete teljes egészében kiegyenlítődik. Ez is a Fertő jellemző sajátossága. 3. A FERTŐ-VlZ HIDROGÉNIONTÖMÉNYSÉGÉNEK (pH) VÁLTOZÁSAI. Természetes, hogy a Fertő vizének nagyfokú változásai a kémiai viszonyok nagyfokú megváltozásait idézik elő. Tavunk kimondottan alföldi szikes-sós tó. A kémiai viszonyokra jellemző, hogy már régi időkben azt hitték, hogy a Fertő teljesen édesvizű tó volt s csak 1728 óta