Hidrológiai Közlöny 1931 (11. évfolyam)

Varga Lajos dr.: Adatok a Fertőtó fizikai és kémiai viszonyainak évi változásához

Adatok a Fertő tó fizikai és kémiai viszonyainak évi változásához 31 muma az esti órákban következett be. De ingadozást — igaz, hogy csak 0.5°-nyit — mutatott az iszap hőmérséklete 25 cm-es mélységben is! Hibáról nem lehet szó, hiszen a hőmérőt mintegy 20 cm

2 felületen sohasem ugyanarra a helyre nyomtam le. Az pedig nehezen gondolható, hogy ilyen kis területen is az iszap mélységeiben ilyen nagyfokú hőmérsékleti különbségek volnának. A hőmérsékleti görbék összecsomósodása itt is megvolt, még pedig 4 óra és 7 óra körül. Az iszap felszíne itt is csaknem 3 óra hosszat volt melegebb, mint a víz. Úgy a Fiirdöházi-tócsa, mint a nyilt Fertő egy napi hőmérsékletének változásaiból több érdekes tényt olvashatunk le. a) A Fertő vizének és iszapjának hőmérséklete egy nap alatt is nagy változásokat mutat. b) Az iszap a maga egész vastagságában is tanúsít ingadozásokat. c) A víz hőmérséklete követi a levegő hőmérsékletének változásait. De befolyással van reá a napsugárzás is. Mert ha a szél megakadályozza a levegő hőmérsékleti görbéjének egyenletes emelkedését, azért a napsugárzás a vízre mégis kifejti melegítő hatását. d) A Fertő vizében áramlások vannak éjjel és nappal. Ezek az áramlások nemcsak vertikálisak, hanem horizontálisak is, s a hőmérsékleti görbék hullámzását idézik elő. Ha pedig áramlások vannak, melyek különböző hőmérsékletű vizeket hordoznak, akkor ez nyilván azt mutatja, hogy a Fertő vize különböző helyeken és mélységekben különböző hőmérsékletű. És éppen ez a hőmérsékleti különbség idézi elő az áramlásokat. Ezek azonban csak szélcsönd, vagy gyenge szél esetén fejlődnek ki. Mert az erős és hosszantartó szelek a vizet erős hullámzásba hozva azt egész vastagságában összekeverik, az iszapot felkavarják és így egyenletes hőmérsékletűvé teszik az egész víztömeget. Ezt sokszor volt alkalmam megfigyelni. e) A Fertő vizének hőmérséklete állandó változásoknak alávetett még egy napi időn belül is. Ezek a változások az iszapot és az egész víztömeget is érik. Itt tehát a hőmérsékleti ingadozások nem olyanok, mint amilyenek a mélyebb tavakat jellemzik. Sekélysége miatt a Fertő úgy viselkedik, mint valamely tócsa. Ám tócsának nehéz tekinteni még limnológiai szempontból is, még pedig nagy víztömege és nagy kiterjedése miatt. f) A Fertő igen rövid idő alatt nagy mennyiségű hőt képes felraktározni. Hőmérséklete nemcsak % napig, hanem sokszor napokig is magasabb lehet a levegő hőmérsékleténél, ámde gyorsan követi a levegő hőállapotát. g) A nádasokkal teljesen körülvett apróbb víztükrök hőmérsékleti változásai egyenletesebben folynak le, mint a nagy nyilt vizekben.