Hidrológiai Közlöny 1931 (11. évfolyam)

Varga Lajos dr.: Adatok a Fertőtó fizikai és kémiai viszonyainak évi változásához

Adatok a Fertő tó fizikai és kémiai viszonyainak évi változásához 25 Látható, hogy a Fertő a szakadatlan változások érdekes szintere. Ez nemcsak a vízviszonyokra áll, hanem az élővilágra is. A magasabbrendű növényzet közül egyedül a nád (Phragmites communis) az, mely állandóan jól díszlik s erős lépésekkel terjed a nyilt víztükrök felé. Tíz év óta tartó megfigyeléseim szerint, főleg a csonka Haza birtokában megmaradt részeken, egyes helyeken 20—30 m-re nyomult a nádasok öve a nyilt vizek felé. A vízviszonyok tetemes változásai, a kiszáradási és befagyási jelenségek következtében főleg az úszó növényzet szenved nagyon sokat. Nagy kiterjedésű Myriophyllum-mezők, Utricularia-csoportok pusztultak el ősztől tavaszig. A mélyebb részek alámerülő növényzetéből egyedül a Potamogeton pectinatus L. az, mely jól díszlik, ám ennek kifejlődését is erősen hátráltatja a tó nagyfokú iszap-mennyisége, mely nagyobb szelek alkalmával a vízbe keveredve a növényzetre reárakódik. Ez a reátelepült iszap a vízből az asszimiláció következtében kicsapódott kalciumkarbonáttal és az úszó levélzetre rakódott szóda hatásával együtt a szívós életű növénynek annyiban van hátrányára, hogy az asszimilációt teljesen megakadályozza, és a növényt tönkreteszi. A nagyfokú változások következtében nem bír állandósággal a növényi és az állati plankton sem. Tavasz és késő ősz idején kvantitative még elég gazdag ez a plankton, de télen és nyáron már nagyon szegényes, mert a nagyfokú sótartalmat a legtöbb planktonikus élőlény nem

1 bírja el. Ennek közvetlen hatása aztán a halállomány gyenge fejlődésében, sokszor pedig erős megcsappanásában nyilvánul meg. Egyedül a gazdag vízi madárvilág az, mely nincsen a tó fizikai-kémiai változásainak hatása alatt, mert életviszonyai nem függenek annyira a tó vízviszonyaitól. Ám főleg a nagykiterjedésű nádégések alkalmával a madárvilág is sokat szenved. Tavasszal a fészekaljak tojásai, pusztulnak el, ősszel pedig búvó és pihenő helyük nagy részétől fosztják meg a madárvilágot a pusztító nádégések. Megállapíthatjuk tehát, hogy az egyéb nagy tavakkal szemben a Fertő sajátságos helyet foglal el, mert a tó egyéni élete nagyfokú változásoknak alávetett. Ha az általános fizikai és biologiai változások ilyen nagyok, akkor magától adódik annak a kérdésnek részletes tanulmányozása, hogy milyen méretűek ezek a változások. Több évi méréseim és kutatásaim alkalmával azért azt a kérdést is igyekeztem tisztázni, hogy milyenek 1. hőmérsékleti, 2. savanyúsági, 3. elektromos vezetőképességének változásai. Ezekről igyekszem most némi képet nyújtani a következő sorokban.