Hidrológiai Közlöny 1931 (11. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Dr. nagysúri Böckh Hugó emlékezete

Dr. nagysúri Böckh Hugó emlékezete 15 DR. BÖCKH HUGÓ MUNKÁINAK JEGYZÉKE. 1. 1897. A Pozsony környékén előforduló állítólagos megalithikus emlékekről. 2. 1898. Asvánv-újdonság Budapesten a Kis-Svábhegyröl. (Földt. Közi. XXVIII. köt. Dag. 129.) Eine mineralogische Novität vom Budapester Kleinen-Schwabenberg. (Földt. Közl. Bd. XXVIII. pag. 167.) 3. „ Adatok a Pecten denudatus és a Pleuronectia comitatus kérdéséhez újabb magyarországi leletek alapján. (Földt. Közl. XXVIII. köt. pag. 353.) Beiträge zur Pecten denudatus und Pleuronectia comitatus (Földt. Közl. Bd. XXVIII. pag. 371.) 4. 1899. Nagymaros környékének földtani viszonyai. (A M. K. F. I. Évkönyve XIII. köt. 1. fiiz.) Die geol. Verhältnisse der Umgebung von Nagymaros. (Jahrb. d. k. u. geol. A. Bd. XIII. H. 1.) 5. „ Orca Semsevi, új Orca-faj a Salgótarján-i alsó-miocén rétegekből. (A M. K. F. I. Évkönyve XIII. köt. 1. füz.) Orca Semseyi, Eine neue Orca-Art aus dem unteren Miocän von Salgótarján. (Jahrb. d. k. u. geol. A. Bd. XIII. H. 3.) 6. 190'. Előzetes jelentés a Selmecbánya vidékén előforduló eruptív kőzetek korviszonyairól. (Földt. Közl. XXXI. köt. pag. 289.) Vorläufiger Bericht über das Alter-Verhältniss der in der Umgebung von Schemnitz usw. (Földt. Közi. XXXI. köt. pag. 365.) 7. 1902. Böckh Hugó és Schafarzik Ferenc dr.: A Windgälle quarcporphyrjának koráról. (Földt. Közl. XXXII. köt. pag. 331.) Hugo v. Böckh und Franz Schafarzik: Uber das Alter des Quarcporphyr der Windgälle. (Földt. Közl. Bd. XXXII. pag. 387.) 8. 1904. Adatok a Kodrú-hegység geológiájához. (A M. K. F. I. 1903. évi jelentéséből. pag. 138.) Beiträge zur Geologie des Kodrú-Gebirges. (Jahresbericht d. k. u. geol. A. für 1903. pag. 155.) 9. „ A fichtelitről, mint az első monoklin-hemimorf-osztálybeli ásványról. (Földt. Közl. XXXIV. köt. pag. 335.) Uber den Fichtelit, als das erste Monoklin-Hemimorf Mineral. (Földt. Közl. Bd. XXXIV. pag. 369.) 10. 1905. A göinürmegyei Vashegy és a Hradek környékének geológiai viszonyai. (A M. K. F. 1. Évkönyve XIV. köt. 3. füz.) 11. „ Einige Bemerkungen zu der Mitteilung des Herrn H. v. Staff

: „Zur Stratigraphie und Tektonik der ung. Mittelgebirge, I. Gerecse-Gebirge." (Zentralblatt für Min. Geol. und Pal. Jahrg. 1905. No. 17—18., pag. 555.) Stuttgart. 12. 1906. Adatok a Szepes-Gömöri Érchegység lerakódásainak taglalásához. (A M. K. F. I. 1905. évi jelentéséből, pag. 39.) Beiträge zur Gliederung der Ablagerungen des Szepes-Gömörer Erzgebirges. (Jahresbericht d. k. u. geol. A. für 1905. pag. 46.) 13. „ Böckh Hugó és Emszt Kálmán: Egy új, víztartalmú, normális ferriszulfátról, a jánositról. (Földt. Közl. XXXIV. köt. pag. 76.) Hugó v. Böckh und Koloman Emszt: Über ein neues, wasserhaltiges, normales Ferrisulphat, den Jánosit. (Földt. Közl. Bd. XXXIV. pag. 139.) 14. „ A .iánosit és a copiapit közötti különbségekről. Válasz dr. Weinschenk E. cikkére: „A jánositról és annak a copiapittal való azonosságáról." (Földt. Közl. XXXVI. köt. pag. 186.) Hugó v. Böckh und Koloman Emszt: Uber Unterschiede zwischen Jánosit und Copiapit. (Földt. Közl. Bd. XXXVI. pag. 228.) 15. „ Böckh Hugó és Emszt Kálmán: Válasz dr. Weinschenk E. cikkére: „Még egyszer a copiapitról és jánositról." (Földt. Közl. XXXVI. köt. pag. 404.)" Hugó v. Böckh und Koloman Emszt: Antwort auf den dr. E Weinsciienk's Artikel. (Földt. Közl. Bd. XXXVI. pag. 455.) 16. „ Emlékbeszéd dr. Schmidt Sándor felett. (Földt. Közl. XXXVI. köt pag 165) Gedenkenrede über dr. Alex. Schmidt. (Földt. Közl. Bd. XXXVI." pag 213) 17. „ Böckh Hugó és Pcthő Gyula: Színezett geológiai térkép: ökrös 1-75 000 19. zóna, XXVI. rovat. Magvarázó nélkül. (A M. K. F. I. kiadványa.) ' ' Hugó v. Böckh und Julius Petin'í: Geologische Karte: Ökrös. 1:75,000 Z 19 Col. XXVI. Ohne Erläuterung. (Publk. d. k. u. geol. Anstalt.) •