Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Benda László dr.: Vasvármegye és Zalavidék ártézi kútjai

.90 Benda László dr. belejátszik az a körülmény, hogy a Marcal-patak alsópleisztocénkorú ősi völgyét a mai Marcalvölgy helyén kezdte építeni, ez hozta létre a RábaMarcal közti kavicstakaró DK-i peremét, amikor a kavicstakaróba bevágta széles völgyét. A völgy széles volt az alsó- és középpleisztocénban. A bevágódás gyors volt, mert az ősi vízfolyásnak nagy sebességűnek és a mai Marcalnál jóval nagyobb víztömegűnek kellett lennie, minthogy a rengeteg mennyiségű kavicsot olyan rövid idő alatt el bírta szállítani Komárom tájáig, ahol anyafolyója, a pleisztocén Rába az Ács-komáromi törmelékkúpot építette fel. A kavicstakaró lepusztulásával a tavi és mocsári jellegű üledékekbe került a meder, ahol már be tud ágyazódni, de kanyargóssá lesz. Átmosások, elhordások, kisebb homoklencsék teszik változatossá a pleisztocén rétegsort. III. SZOMBATHELY KÖRNYÉKE. A rómaiak Szombathelyen (= Sabária) ivóvizüket a Kőszeg-Rohonc-i hegységből, Bozsok községtől északra fekvő völgyekből nyerték kisebb völgyzáró gáttal. Az oszlopos, magas akvadukt közel 20 km hoszszú volt és a késő népvándorlás koráig használható lehetett. Oszlopainak nyomát még ma is láthatjuk. Az 1900-as években megépült a városi vízvezeték és ez ellátta a D.Sz.A.V. akkor kisebb forgalmú állomásának vízszükségletét is. A városi kutak a Perint patak közvetlen közelében vannak, így nem nagy mélységűek, ellenben a vasút, hogy megnövekedett vízszükségletét biztosítsa, saját területén létesített mintegy 7 darab mélyfúrást. Szombathely altalaja igen kedvező felépítésű, amennyiben elég magasan tartalmaz bővizű kavics- és homokrétegeket, amelyeket vastag pontusi agyagtakaró tesz víztárolókká. Éppen ezért a mélyebb kutak sem hatolnak az 50 m-es mélységen alul, de ez a mélység is feltárja a nagyon forgatott, kevert kulturszinttől kezdve a felsőpontusi szintig a rétegeket. A legmélyebb fúrás, amelyet ZSIQMONDY B. végzett, víznyerés szempontjából, kihasználatlan maradt; annál nagyobb értékű ennek a ÄOO m mély próbafuratnak rétegsora. Részletesen alább foglalkozom vele. A vasúti mélyfúrások közül egyik legfontosabb a szombathelyi vízállomáson 206.5 m A. f. pálya- és terepszintben mozdonyok táplálása céljából fúrt kút. A kút 48.68 m mély. A fúrást a meglévő vízállomási kút 10.30 m mélységben lévő fenekén kezdették meg és 38.38 m hosszúságban használták a fúrócsöveket. A fúrócsöveket a fúrás befejezte után a fúrólyukban hagyták. 8.16 m hosszúságban a pontusi homokrétegben lyukasztott szürőcsövet helyeztek el. A víz a pályaszín alatt 5.0 m mélységben állott a fúrás befejezé-