Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Benda László dr.: Vasvármegye és Zalavidék ártézi kútjai

Vasvármegye és Zalavidék artézi kútjai. 85 A 113. számú őrháznál 1896-ban készült a kút. A 218.48 m A. f. terepszint alatt 38 m mély a fúrólyuk. A vízszín 2 m-rel maradt a térszín alatt, a vízszolgáltatása pedig az előzőéhez viszonyítva némi növekedést mutat: 6.59 m

3 naponként 2.50 m-es mélységből. A kifolyó víz hőfoka 13.1° C volt. A 115. számú őrház 1897. nyarán kapott kutat. A terepszint 220.12 m A. f. magassága alatt 72 m mélységre hatol le a fúrás. A víz a terep fölé 0.45 m-rel emelkedett és ebben a nívóban 8.84 m

3 vizet szolgáltatott 24 óránként. Hőfokát 13.1° C-nak találták. A 116. számú őrház kútja a térszinttől (221.88 m A. f.) számítva 38 m mély. A víz 0.30 m magasságra szökik a térszín fölé és 0.04 m mélységből (térszín alatt) 9 m

3 vizet szolgáltat a kút 24 óra alatt. A víz hőfoka 12° C. K M^V^k S ztgoHhird ^ la. képünk tünteti fel a négy őrházi kúton átfektetett geológiai szelvényt 100-szoros torzításban. Látjuk, hogy a 115. sz. őrház Szentgotthárd állomás belterületére esik. A rétegsor egyezik a fentebb már ismertetett 77 m mélységű állomási fúráséval. Szelvényünkből jól kitűnik a Szentgotthárd környékén az összevágó törésvonalak miatt kiképződött mély medence. Mintegy 50 m-es rogyást tapasztalhatunk. A 115. és 116. számú őrházaknál megfigyelt, valamint a Szentgotthárd állomási III. számú kútnál tapasztalt terepszín fölé emelkedő vízszínek azzal magyarázhatók, hogy a víztároló rétegek a Zsida-apátistváníalvai, illetve rábafüzesi dombok oldalán is folytatólag települnek és így a medencében levő víz hidrosztatikai nyomás alatt áll (lb. kép). Megyénk területén a pleisztocénra homokos és főleg kavicsos üledékek a jellemzők, míg a kék, zsíros agyagpadok a levantei rétegsorba