Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Benda László dr.: Prehisztorikus lelőhelyek és a Duna árvízmagassága

Prehisztorikus lelőhelyek és a Duna árvízmagassága 81 a holocén völgysík fölé

2, tehát a folyam árvizei a terraszt már nem látogathatták. Ám a terraszon is ki vannak jelölve a településre alkalmas helyek, amelyeket régi Duna-morotvák, elmocsarasodott mélyedmények választanak el egymástól. Ezek a vízállások már csak a csapadékvizekből táplálkoztak. Érthető, hogy hatalmas sás- nádrengetegekké váltak, amelyekben azonban bőven akadt az őskor embere halra, valamint a sást, a nádat lainyhóépítésre használhatta. Így a terrasz — ma már hátrányosnak ítélt — Tiídrográfiája csak előmozdította az ősi települést.

1 A dunavölgyi feltárásokban mindenütt iszapos, aprókavicsos, homokos rétegekre akadunk, a hajdani árvizek kétségtelen nyomaira. Az árvizek sekélyek és dús trágyahatásúak voltak. Ennek köszönhető, hogy az a virágzó gabonakultúra, amely a Tisza-Kőrös szögében üti fel legkorábban a fejét, itt is jó talajra talált. Kétségkívül beigazolódot ez a dabasi lelettel, amely szarvasi tipusú gabonakalásztöredéket, ill. növényi rajzolatokat ábrázol.

1 A leletet Alsódabas határában, ugyancsak ártéri iszaprétegben találtam. Irodalom: 1. Benda L. dr.: A magyar Alföld őstörténete. 2. kt. Kaposvár, 1929. (pg. 302-341) 2. Cholnoky I. dr.: Magyarország földrajza. Pécs, 1929. 3. Cholnoky /. dr.: A földfelszín formáinak ismerete. (Morfológia). Bpest, 1926.