Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móric dr.: Adatok Pécs környékének hidrológiájához II.

Adatok Pécs környékének hidrológiájához 9 melleit két előkelő budapesti cég készítette. Fúrási mintát pedig csakis Honvédsátortábor és a tortyogói I,. VII. és XII. fúrásból küldöttek be a in. kir. Földtani Intézetbe. A két utóbbiban azonban egyetlen kövület sem akadt. A sátortábor fúrásában fs csak keveset lehetett találni. Amikor az alábbiakat mégis közrebocsátom, főleg csak az a cél vezérel, hogy — bár azok tudományos szempontból nem sok megbízható adatot tartalmaznak — mégis a rendelkezésemre álló adatokat az enyészettől megmentsem. Ezekből az adatokból megkísérlem ugyan némi következtetést is levonni; ezek egy része azonban kellő paleontológiái alap hiánya miatt véglegesnek nem tekinthető. SZT RATI GRÁFIA TÁJÉKOZTATÓ. Mielőtt a források ismertetésére térnék át, röviden ismertetnem kell a Mecsek hegység déli lejtőjén lévő harmadkori képződményeket. Ezzel az ismertetéssel azonban épen csak annyira terjeszkedem ki, hogy azok alapján az artézi kút-fúrások adatait meg lehessen világítani. Ezek a képződményeknek felszíni elterjedését és kifejlődését is részletesen ismerteti Böckh János nagybecsű munkájában s így a részleteket illetőleg arra utalhatok. Első közleményemben a Mecsek aljáról ismertetett főtektonikai vonaltól délre Pécs város területén a felszínen csak a szarmata és pontuszt rétegek, tovább nyugat felé a tortyogói városi vízmű környékén pedig csak a pontusi rétegek vannak a felszínen. A Mecsek és Zengő területén a rhetikumtól egészen az alsó krétáig tart a folytonos rétegsor s onnan kezdve egészen az alsó mediterránig a szedimentációnak nyomát sem találjuk s így fel kell tételeznünk, hogy a hegység területe a felső krétában és az egész óharmadkorban szárazulat volt. Az alsómediterrán képződményei csak a várostól keletre, legközelebb Mecsekszabolcs környékén vannak a felszínen; terresztrikus durva konglomerátok, kavicsok, homok, homokkő, zöldes és vörös agyag alakjában. A felső mediterrán elején indult meg a tenger transzgressziója, amikor a szabolcsi árkokban az alsómediterránra még többé-kevésbbé terresztrikus jellegű, de már felsőmediterrán korú kövületeket tartalmazó zöldes és barnás agyagok, konglomerátos homokkövek, majd pedig fehér és sárgás mészkő, zöldes vagy csillámos homok rakódtak le. A Tettye völgyében, a szarmata mészkő alatt előforduló homokot, ha bizonyos fenntartással is, Böckh János a felsőmediterránba sorozza. A pécsi sátortábor fúrásának alsó részén talált terresztrikus képződmény valószínűleg egész terjedelmében az alsó mediterránba tartó-