Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Mádai Lajos dr.: A budai hévforrások keletkezésének magyarázata infiltrációs kísérleteim alapján

A budai termák genezise infiltrációs kísérleteim szemszögéből nézve 77 A 7.3 millió m

3 vízmennyiség pótlására azonban feltevésünk értelmében a felszinre liullott évi csapadékmennyiségből leszivárgott 26.4 millió m

3 víznek csak 27.3%-a szükséges, úgy hogy a többi 72.7% a mély víztartó felett elterülő különböző hőfokú víztartó emeletekbe kerülhet. Ezen elosztás mellett tehát 19.3 év alatt 19.3 X 7.3 = 140.89 millió m

3 víz szivárog a 80° C víztartóba. Mivel a budai hévforrások vize egyrészt szakadatlanul és az utóbbi 80 év (1850—1930) alatt számtalanszor megejtett mérések alapján változatlan mennyiségben tör fel naponta, másrészt mivel a csapadék útján való utánpótlás számításunk értelmében valószínűleg csak 19.3 év múlva ér le, azért a kontinuitás biztosítására feltétlenül minimálisan az előbb kiszámított 140.89 millió m

3 80° C hűfokú víznek kell tárolva lenni a 80° C legmélyebb víztartóban, hogy a budai hévforrások előbb részletezett hőfokú vízmennyiségének folytonossága biztosítva legyen. Ezen vízmennyiséget még az elsüllyedt őskőzetek vize, valamint az ezen mélységben hozákeveredő juvenilis víz is gyarapítja. Végeredményben ezen csupán némi bepillantást nyújtó, nem abszolút pontos, hanem csupán tájékoztató tanulmány hozzávetőlegesen is meggyőz bennünket arról, a tisztán csak leszivárgás útján keletkezett óriási tárolt vízmennyiségről, melyet a pesti oldalon az alsó oligocénkorú kiscelli agyagtakaró borít fővárosunk területe alatt. Végezetül kedves kötelességet teljesítek, ha megemlítem, hogy őszinte hálával adózom Papp Károly dr. egyetemi nyilvános rendes tanár úrnak ama szíves támogatásáért, hogy a Pázmány Péter tud. egyetem földtani intézetében a rendelkezésemre bocsátott anyagokkal és műszerekkel a laboratóriumi kísérleteket és méréseket elvégezhettem. IRODALOM: 1853. (1) Szabó József dr.: Fürdősziget Pest és Buda között. M. Term. Tud. Társ. Évk. III. k. Pest. 1851—1856. 1857. (2) Szabó József dr.: A budai melegforrások földtani viszonyairól. M. Term. Tud. Évk. III. k. Pest, i$57. 1869. (3) Molnár János: A hévvizek Buda környékén. Math, és Term. Tud. Közi. M. Tud. Akad. VII. köt. 1869. 163—244 old. 1873. (4) Wilhelm Zsigmondy: Mitteilungen über die Bohrthermen zu Harkány, auf der Margaretlieninsel nächts Ofen und Lippig und über den Bohrbrunnen zu Alcsuth. Pest, 1873. 1899. (5) Zsigmondy Vilmos: A városligeti artézi kút. Földt. Közi. IX. k. Budapest, 1899. 128—131. old. 1905. (fc) Dr. Albert Atterberg—Kalmar: Die rationelle Klassifikation der Sande und Kiese. Chemiker Zeitung 1905. IV. a. 15. 194.