Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Mádai Lajos dr.: A budai hévforrások keletkezésének magyarázata infiltrációs kísérleteim alapján

A budai termák genezise infiltrációs kísérleteim szemszögéből nézve 75 19.3 év múlva jut le illetve 19.3 év eltelte után jelenik meg az első vízcsepp a 2000 m mély víztartóban. A kísérletek alatt mért szivárgási sebesség legkisebb értéke: 0.0014 mm másodpercenkint 0.084 mm percenkint 5 mm óránkint 120 mm naponkint 43.8 m évente A kísérletek alatt mért szivárgási sebesség legnagyobb értéke: 0.01722 mm másodpercenkint 1.0332 mm percenkint 62 mm óránkint 1483 mm naponkint 541.295 m évente. A 2000 m mélységre történt leszivárgás idejének középértéke + 9.5%, illetve — 5.8%-kai tér el a legnagyobb, illetőleg a legkisebb értéktől. Ha az 1. ábrán látható beszivárgási diagrammokat tekintjük, még pedig annak figyelembe vételével, hogy a koordináta rendszer vízszintes tengelye a szivárgási napok számát, függőleges tengelye pedig a leszivárgás útjának mm-ekben megtett részét tünteti fel; úgy azt látjuk, hogy a folytonos vonallal jelzett leszivárgási diagramm részek, az első négy kőzetrétegre vonatkozólag az abscissa tengelyhez igen közel azonos szög alatt hajlanak. A vonalkázott vonalak a werfeni palában, ill. annak határán fellépő legkisebb szivárgási sebesség szakaszára vonatkoznak, a meredekebb emelkedésű eredményvonallal jelzett vonalak a permi homokkőben fellépő legnagyobb szivárgási sebességet, míg a vízszintes vonalak az első vízcsepp megjelenéséig eltelt időt mutatják. A végzett kísérlet adatai szerint tehát a mélyvíztartó vízgyűjtő felületére hullott csapadék 19.30 év leforgása alatt jut le, ha: 1. A pórus térfogat 28—30% között ingadozik; (Ezen eredmény azonban javításra szorul, amennyiben a kőzetekben oly kisebb-nagyobb repedések lehetnek, melyek a kőzet vízátbocsátó képességét nagyban befolyásolják, de a próbadarabokban csak részben találhatók, vagy pedig egyáltalában hiányoznak. Korrekció azonban csak mélyfúrás útján nyert próbadarabokon végzett vizsgálatok útján lehetséges.) 2 A kőzetrétegek ezen 2000 m mélységig a tárgyalásunk folyamán becsült vastagsági méretekkel bírnak; 3. A lehulló vízcseppek nem okoznak számbavehető erosiót a kőzetben;