Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Takáts Tibor dr.: A Duna lebegő hordaléka Budapesten
A Duna lebegő hordaléka Budapesten 63 összevetve a budapesti értékkel azt jelenti, hogy a Duna iszaptartalma a torkolatnál nagyobb, mint Budapesten. Rendszerint pedig az alsó folyásnál iszapszegényebbek a folyamok, mint a felső folyásnál, aminek az a magyarázata, hogy a felső szakaszon nagyobb a folyók esése s így a sebességük is, tehát több iszapot képesek lebegve tartani. Az a tény, hogy a Duna torkolatánál több iszapot tartalmaz, mint a felső folyásánál, különböző körülmények összejátszásával magyarázható. A lebegő hordalék szemecskéi ugyanis egyrészt nagyobb törmelékek tovaszállítása folytán ezekből letört darabkákból származik, nagyobbrészt azonban a meder, vagy a part finom részecskéiből. A lebegő hordalék mennyisége tehát általában a következő körülményektől függ: a beömlő mellékfolyók számától; a folyó kanyarulataitól; a sebességváltozástól, illetőleg a vízállás járásától; a vízgyűjtő terület karakterétől. Olyan folyók, melyek nehezen elmálló kőzetek területén folynak keresztül, iszapszegények, mint például az Elba. Iszapgazdagok a magashegységi folyók, vagyis azok, amelyek gleccserek vizét tartalmazzák (2). Az iszapban azok a folyók a leggazdagabbak, amelyek kiterjedt alluviális síkságokon folynak át. A Duna középső és alsó szakaszának vízgyűjtő területe főként alluviális jellegű, ezért több az iszap a torkolatánál, mint a felső szakaszán, ahol mellékfolyói a kristályos kőzetek területéről ömlenek bele. A leöegő hordalék vegyi összetételét is megállapítottam s analízisem eredménye a következő: SiO-2 18,08 % TiO-2 0,21 % AkOa 3,61 % Fe 20 3 0,56 % FeO 1,27 % CaO 33,23 % MgO 6,45 °/o P2O5 0,24 % Na 20 0,59 % KaO 0,96 % MnO 0,06 % H 20+ 5,78 % CO2 28,39 % Összesen: 99,43 % Amint látható, feltűnően sok a CaO és a CO*, tehát a kalciumkarbonát mennyisége. Ezt egyrészt a fentemlített körülménnyel tudom megokolni, t. i. hogy a bepárologtatás alkalmával az oldatból CaCO^ alakjában kiváltak a hidrokarbonátok is és később nem mentek újból oldatba. Másrészt az az oka, hogy a Duna fővárosi szakasza sok karbonátos törmeléket