Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Takáts Tibor dr.: A Duna lebegő hordaléka Budapesten

62 Takáts Tibor dr. Mint a mellékelt grafikonból látható, a vízállás görbéje akkor emelkedik, amikor a hordalék görbéje. Egyes megfigyelők szerint (3, 8) a hordalék maximuma valamivel mindig megelőzi a vízállás maximumát. Ezt méréseim közben nem tapasztaltam, bár meglehet, hogy ennek az oka az, hogy a vízmintákat nem naponta vettem. Megfigyelhetjük a görbéken azt is, hogy a hordalék mennyisége magas vízálláskor nagyobb gyarapodást mutat, mint maga a víztömeg, tehát ennél gyorsabban nő. A változás Budán és Pesten többnyire egyformán történik. Kilencven mérés közül 68 esetben Pesten is akkor mutatott emelkedést a görbe, amikor Budán. Látható ezenfelül az is, hogy a pesti oldalon, ahol rendszerint — 90 eset közül 66 — több volt a hordalék mennyisége, a görbe sokkal többször emelkedik és esik, mint a budai oldalon, ahol a változás nagysága sem szokta elérni a pesti oldalon észlelhető változást. Az időjárás és csapadék mennyisége szintén befolyással van a lebegő hordalék mennyiségére. Zivatarok esetében a növekedés hirtelenül és nagy mértékben történik s olykor többszáz százalékot is kitehet. Ezt tapasztaltam például augusztus 24-én. Előtte három nappal hatalmas zivatar vonult át a vidéken 18,7 mm csapadékkal. Augusztus 24-én több, mint két és félszer annyi hordalékot mérhettem, mint közvetlenül előtte. Sajnos, meteorologiai megfigyeléseim csak szorosan helyi jellegűek voltak s nem terjedtek ki a Duna Budapest-Visegrádi szakaszára, így az időjárás és a lebegő hordalék mennyisége között nem tudok pontosabb kapcsolatot kimutatni. A hőmérséklet és barométerállás változása megfigyeléseim szerint semmiféle összefüggést nem mutat a lebegő hordalék mennyiségével. Nem érdektelen talán, ha megemlítem, mekkora mennyiséget tesz ki a Duna által továbbszállított lebegő hordalék egy év alatt. Mint láttuk, egy évi középértékben egy literben 0,2044 g a lebegő hordalék mennyisége. Eszerint 5 köbméter dunavízben találunk 1 kg iszapot. Mivel a vízállás középértéke 1929. május 1-től 1930. május l-ig terjedő 365 nap alatt 155,1 cm, interpoláció útján nyertem azt a megközelítő adatot, hogy másodpercenkint 1600 köbméter víz folyik le a Dunán. Ez a víztömeg 320 kg iszapot visz magával. Egy nap alatt tehát 26000 tonna lebegő iszapot szállít a Duna Budapesten keresztül. Ez egy évre számítva kereken 10 millió tonnát tesz ki. Ez az adat így első hallásra talán igen nagy számnak látszik, de összehasonlításul szolgáljanak itt ezek az adatok: a Var folyó évente 17,721 millió tonna, a Nilus 49,573 millió tonna, a Ganges 360,628 millió tonna, a Missisippi 352,682 millió tonna lebegő hordalékot szállít. Ezzel szemben a Szajna Párisnál csak 0,207, a Maarne ugyancsak Párisnál 0,169, a Themse pedig csak 0,036 millió tonnát szállít évente (2). Az eddigi feljegyzések szerint (2) a Duna torkolatánál évente 82,06 millió tonna lebegő hordalékot tartalmaz. Ez a szám azért feltűnő, mert