Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Treitz Péter: A Duna-Tiszaközi belvizek és hasznosításuk

A Duna-Tisza-közi belvizek és hasznosításuk. Irta: Treitz Péter. *) A Duna-Tisza-közi hát domborzata. A Duna-Tisza-köze magas hát, mely észak-déli irányban húzódik a terület közepén. Középtáján, a kecskeméti Bugac pusztánál, horpadás van. Ez a horpadás jelzi annak a folyóvíznek irányát, amely e területen legutoljára, nyilván pleistocén közepén folyt végig. Egy másik folyóvíznek is akadtam nyomaira, ez a Körös folyó, mely száz évvel ezelőtt még folyóvíz volt és sok malmot hajtott. Ezek közül a mult század közepén még hét őrölt az alsó folyása mentén. A vízválasztó, a Duna és a Tisza között, csak Ceglédig fut a terület közepe táján; ezen alul már a magas hát nyugati szélére kerül és itt fut le Hajósig, a parttól hat km távolságra, ahol azután délkeletnek fordul s Bácsalmás alatt lép át a megszállt területre. A vízválasztó vonal fekvéséből látszik, hogy a vizek legnagyobb része a Tisza völgyébe folyik le és hogy a vízfolyásoknak többsége keletdélkelet és délkelet irányban mozog. De ebből a megállapításból az is következik, hogy a belvizek nem a legrövidebb útirányt veszik, hanem hosszirányban folynak végig az egész háton. A vízfolyások iránya nem tetszőleges, hanem a terület tektonikai szerkezetével van kapcsolatban. Erről a kérdésről már első beszámolómban értekeztem. Most csak röviden annyit említek meg róla, hogy ezeknek a tektonikai vonalaknak mentén, a vonalak keresztezési pontjain, a ma is működő gázexhalatiok nyomás alatt tartják az altalajvizeket és megakadályozzák, hogy a csapadékvizek beleszüremkedjenek a homokba. Ez az oka annak, hogy ezen a homokháton a csapadékvizek mind a felszínen folynak le, noha a hát teste 250 m mélységig homok- és kavicsrétegekből van felépítve, amely sokkal több vizet tudna felvenni, mint amennyi ma ráesik. Ezeknek a gázexhalációknak még más fontos hatásuk is van, nevezetesen sóssá teszik a talajt és ezzel a vizeket is. Mielőtt a vizek sótartalmát tárgyalnánk, még egy fontos körülményről kell megemlékeznem, nevezetesen arról, hogy a homokhát teste felépítésében kettős tagozatú. *) Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztálya 1930. április 30-i ülésén.