Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móric dr.: Adatok Pécs környékének hidrológiájához II.

24 Pálfy Móric dr. ves meghatározni. A felszín alatt 8 m mélységig löszön haladt át a fúró' és ott érte el a pontusi rétegeket, miknek felső része 8—26 m között szürke és sárgásszürke finom homokból állott közelebbről meg nem határozható Unió és Congeria sp.-el. 26 m-től kezdve egészen 334 m-ig egy túlnyomó részben szürke, ritkán sárga agyagból vagy homokos agyagból álló rétegcsoport következik, amibe szürke agyagos csillámos finom homokpadok vannak közbetelepülve, amik csak a rétegcsoport alján, 326—334 m között lesznek durvábbak. A 28—92 m közötti fúrómintákban közelebbről meg nem határozható kövülettöredékek fordultak elő. Ennek a rétegcsoportnak felső része 8—26 m között valószínűleg a pontusi rétegek azon felső szintáját képviseli, amit a Sertéshizlaló, Villanytelep és Dunagőzhajózási Társulat artézi kútjában is megtaláltak, csak itt a parttól távolabb finomabb anyagból áll. A 26 m-en alul következő szintáj azonban határozottan a felső pontusi emelet alsóbb szintájának felel meg, amíg a legalsó durvább anyagból álló része már az alsó pontusi emeletet is magában foglalhatja. 334 m-ben kezdődik az első, már kétségtelenül a szarmatába tartozó réteg s 396—398 m mélységig tart, tehát kb. 60-—64 m vastagságban. Ennek a rétegcsoportnak csak felső részén van egy 60 cm vastag durva, homokos mészkőpad cardium-mai és tapes-szel, míg a többi rész homokos márga, világosabb szürke homokos agyag és agyagos homok váltakozó rétegeiből áll, amelyek közül több réteg kövületet, illetve kövülettöredékeket is tartalmazott. így ZALÁNYI a fennebb említett cardiumon és tapesen kívül 339 m-ből Cerithium pictum-ot, 353 m-ből cardium-ot határozott meg. Apró cardium töredékeket találtam a 363 m iszapolási maradékában is, míg a 372—394 m közötti szürke, homokos, csillámos agyagból SCHRÉTER cardium töredék mellett a Tapes gregaria PARTSCU, a 394—396 m-ben levő csillámos homokból a Cardium obsoletum ElCHVC .és a Trochus cfr.Celinae ElCHW.töredékeit ismerte fel. Valószínűleg már itt lezáródik a szarmata emelet, mert alatta 398—407 m között már zöldes szürke agyagos homok következik, amiben 1—2 igen apró és igen vékony, leginkább szárazföldi csigára utaló héjtöredéken kívül más kövület nem fordult elő. Ezek a 398 m-en aluli rétegek már szárazföldi, illetve folyóvízi képződésre utalnak. Még inkább arra utalnak az alatta következő zöldes szürke, erősen csillámos, majd rozsdafoltos, túlnyomólag szögletes granitkavicsokat magába záró agyag, homokos agyag és homokrétegek, amelyeknek csak 414—432 m közötti iszapolási maradékában fordult elő egy nagyítóval is alig látható cardium töredék és egy hasonló kicsi gyöngyházfényű héjtöredék. A cardium töredék a legnagyobb valószínűség szerint a fúrás alkalmával a magasabb rétegekből kerülhetett be, míg a gyöngyházfényű héjtöredék leginkább egy unió teknőjére utalna.