Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Dudich Endre dr.: Az aggteleki barlang vizeiről

178 Dudicli Endre a Malomgát nem csorgott és alatta a víz egyáltalában össze sem függött az Acheronnal. 58 megfigyelési hely víztelen, vagyis kevesebb, mint augusztusban, ami szintén arra mutat, hogy közben a víz előnyomult. Október: Az Acheron áll, a Styx vize teljesen eltűnt, sehol sincs folyás. Az Acheron tócsáinak és a Retekágon túli vizeknek a zavarossága előző esőktől származik. Sem a Malomgát, sem a vízesés nem csorog. 78 megfigyelési hely víztelen. November: Látogatásom idején sehol semmi folyás. A Styxben volt némi víz, az Acheron pedig zavaros, ami arra mutat, hogy az őszi esőzések hatása alatt a víz az első nyelőig előrenyomult. 66 megfigyelési hely víztelen. December: Az Acheron zavaros, áll. A Styxben több a víz, mint novemberben, de ez is áll. Sehol sincs folyás. 65 megfigyelési hely víztelenEbből az összeállításból világosan kitűnik, hogy az Aggteleki barl

ang „pa

jjikjai-- tulajdonképen nem is patakok, hanem (j vízgyűjtő teriilet csapadékától erősen függő időszakos vizek, amelyek hol folynak, hol allnaK/liól IHW éltüirrTSIT.' Ezek a viszonyos természetesen nem maradnak hatás nélkül az állatvilágra sem. Meg kell jegyeznem, hogy egyes, sokszor tekintélyes nagyságú tócsáknak egyik hónapról a másikra való eltűnése nem elpárolgás következménye. A levegő relatív nedvessége a barlang belsejében..általában 98—100%

, a l

égáramlás úgyszólván sem

mi, úgy hogy a párolgás

,, az evaporimeteres mérések szerint is, nem jöhet tekintetbe. Hogy mégis nagy víztömegek tűnhetnek el, az csak~'il^n^^tsegésniögy ezek a barlang fenekén lévő repedéseken, hasadékokon és nyílásokon át mélyebb szintbe szivárognak le. Az a körülmény, hogy több vízbefolyás és több nyelő van, a barlang vízrendszerében bizonyos szakaszosságot idéz elő. Az első szakaszt alkotják az Acheron, Styx és az Ördögárok befolyásai és ez a második nyelőig terjed. A második szakasz befolyásai a Török mecset és a Retekág és ez a szakasz a harmadik nyelővel végződik. A harmadik szakasz területe a harmadik nyelőtől az ötödik nyelőig tart és vízbefolyása csak kivételesen, hóolvadáskor van, t. i. a iósvafői ágból. Ez a három szakasz csak a tavaszi hóolvadáskor bejutó nagyvíz idején van egymással vízfolyás által összeköttetésben, különben független egymástól, mert az első és második szakasz közé egy olyan rész ékelődik, amely csak kivételesen kap folyóvizet, úgy hogy a két szakasz egymástól függetlenül működésben lehet. A harmadik szakasz csak a tavaszi áradáskor kap vizet, különben egész éven át álló vizeket tartalmaz. Igen hatalmas esőzésnek kell jönnie, hogy az év más szakában az első két szakasz egyesüljön, vagy hogy a vizek a negyedik nyelőig nyomuljanak előre. >.