Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móric dr.: Adatok Pécs környékének hidrológiájához II.

20 Pálfy Móric dr. ban hasonlít a Sertéshizlaló fúrásának szelvényéhez, 46 in mélységig szürke és sárga agyag, homok és homokkő váltakozó rétegein haladt át a fúró. Ez a szint tehát megfelel a Sertéshizlaló fúrásában a pontusi rétegek felső szintjének. Alatta itt is, mint ott, 46—101 m között szürke homokos agyag és agyag következett, mint a felső pontusi emelet alsó szintje. A m. kir. Földtani Intézetben meglévő néhány fúrási mintája 54, 55 és 60 m-ben szürke agyagos homokot mutat. Az 55 m-ből kikerült mintában congeria töredékek vannak, amik legjobban még a Congeria Partschi-val egyeznek meg. Ez a congeria faj, ami a pontusi képződmény mélyebb szintjére utalna, alighanem azonos azzal, amit BÖCKH a Városmajor egy kútjából is említ, ami ott kétségen kívül a felső pontusi emeletben s annak is a felső színtájában fordul elő, míg a villanytelepi fúrásban levőnek szintje már a felső pontusi emelet azon mélyebb szintjének felel meg, amit a városi Vízmű fúrásaiból Limnocardium cfr. hungaricum-mai és L. cristagalli-val leírtunk. A 60 m-en aluli minták tiszta agyagból állanak, amik 97 és 101 mnél ostrakódákat és egy micromelaniára emlékeztető csiga búbtöredékét tartalmazzák. 101 méternél érték el a fehér és szürke szarmata mészkövet (a szelvényrajzon homokkőnek jelezve), ami 141 m-ig, tehát kb. 40 m vastagságban tartott. E szerint itt a szarmata rétegek 5 m-rel lennének vastagabbak, mint a nyugatabbra fekvő Sertéshizlalónál s amíg ott a mészkő mindössze csak 15 m vastag volt, itt az egész 40 m teljes egészében — egy 60 cm szürke homokréteget leszámítva — mészkőből áll. 6. M.Á.V. pályaudvari fúrásában a pontusi rétegek sárga és szürke agyagból és homokkőből álló felső szintája 70 m mélységig tart. Alatta a felső pontusi emelet szürke homokos agyagból és homokból álló alsó szintáját 98 m-ig 28 m vastagságban fúrták át. Ennek a szintájnak fele — 14 m — víztartalmú durva homok volt. 98- m-től lefelé 139 m-ig kemény mészkő, 139—149 m között „Szabad mészkő kagylókkal keverve" van a fúrási szelvényben jelölve. Valószínűleg tehát az 51 m-t kitevő egész mészkőréteg a szarmatát jelöli. A szarmatamészkő alatt 140.6 m-től a fúrás aljáig 171.8 m-ig terjedő rétegcsoport eredeti minőségét a fúrási mintákból pontosan megállapítani nem lehet. A meglevő fúrási minták közül a 140.6 m-ből származó majdnem kizárólag kagylómész zúzalékból áll; a kagylómész darabkáiban még kövületnyomok is vannak. A kagylómész mellett kevés gránit-darabka is előfordul. A 145.20—147.17 m közötti minta túlnyomólag zöldes-kékes szürke homokkő és palás homokkő zúzalékából áll kevés gránittal és még kevesebb kagylómésszel. A 150.30 — 153.30 m-ből származó mintában a kőzetzuzalék fele gránit s fele zöldes-kékes szürke homokkő, igen gyéren egy-egy kagylómész szemcsével. Ebben a mintában egy kicsiny gyöngyházfényű kagylóhéj töredék is előfordult, ami legjobban az Unió