Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Böhm Woldemár: Az Ipolymedence árvizi helyzete

Az Ipoly medence árvízi helyzete. 145. becslés alapján készült kimutatásról van szó, melyet a kopárfásítási eljárások során az egyik évben ennek, másik évben annak a községnek a területén egészítettek ki az időközi változások bevezetésével, amikor az eredeti becslési hibákat is helyesbítették. így nem rögzíthető egyidejű állapot az egész vízgyűjtőterületre, de még kevésbbé mutatható ki a kopárok kiterjedésében beállott tényleges változás. Amellett a kopártörzskönyvek a vízmosásokat nem ölelik fel. Hidrológiai szempontból további hátrányuk, hogy mivel a fás legelő és kopár között éles határvonalat húzni nem lehet, a nyilvántartásban szubjektív elemek is szerephez jutnak. Yégiil a megszállott területről újabb adataink nincsenek és így le kellett mondanom arrói, hogy tárgyi bizonyítékot szolgáltató erdészeti adatokkal támasszam alá vízrajzi megállapításaimat. Az Ipoly-medence behatóbb tanulmányozására az a körülmény késztetett, hogy a Vízrajzi Intézet napi vízjelzö térképe f. évi II. 7. és 12-e között rendkívül magas Ipoly-árvizről számolt be, mely a balassagyarmati vízmércén II. 9-én + 278 cm vízállással tetőzött és 12 cm-el haladta meg az eddig itt észlelt legnagyobb mér c ele olvasást. Átlagos csapadék a mérce feletti vízgyűjtőterületen II. 2—7: Balassagyarmat: 416 mm Ipolyszakállas: 45-2 mm A tetőzés ideje és magassága: Balassagyarmat II. 9. -t -278 cm Ipolyszakállas: II. 10. -f-410 cm 2. ábra. Az Ipoly-medence csapadéktérképe 1930. febr. 2—7. Az árhullámot nem hóolvadás, hanem többnapos esőzés okozta, melynek adatait a 2/a. táblázatban foglaltam össze és a 2. számú térképen szemléltetem, míg a vízállásokat a 2/b. alatt közlöm. Az 1929/30-as tél nagyon enyhe, úgyszólván hómentes volt és a talaj sem volt fagyott. A II. 2.