Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Pávai Vajna Ferenc dr.: A forró oldatok gőzök és gázok szerepe a barlangképződésnél
120 Pávai-Vajna Ferenc dr. felfelé forduló mozgást csak gőz, gáz JUetva gős és gás keveréke te hetett. Ezen még az sem változtat, hogy ha a felülről benyomuló oldószerhez, esetünkben a folyadékhoz ragaszkodunk, hiszen az mélyen homorú üregben felfelé akkor sem mozoghatott, ha az egész barlangüreget vízzel teltnek képzelnénk el, de akkor is a homorú üregbe való áramlás csak kétszer, a megtelés és kiürülésnél képzelhető el, ami még nem idézhette elő az említett szétnyitott ujjakra emlékeztető barázdákat s különben is mi oldotta volna ki előbb a homorú üregeket, hiszen a telt üregben a víz nem kavaroghat, nem oldhat jobban, mint másfelé? Jellemző, hogy a Bükk-hegység azon barlangüregeiben, amelyekben ma is 31°-os meleg vizet mértem Qörömbölytapolcán s így hideg télen a nyílásain láthatóan gőzölög, gyengítve bár, ezek a homorú kioldási formák feltalálhatók épen úgy, mint a régebbi források feltörési helyein a inedencebeli üledékekkel érintkező itteni hegység sziklafalain, ilyent látunk a Gellérthegy sziklafalain is,*) ahol nyilvánvalóan szintén forró vizek és azok gőzei jártak. A 4. számú képen ezek a homorú üregek nagyszerűen láthatók, a Halászbástya északi végén a Ferenc József intézet tenniszpályái felett levő pleisztocén édesvízi-mészkő homorú falán és régi víz-járataiban. Ezt a mésztufát az ezen a nívón felfakadó hajdani termális vizű források rakták le és egy ideig legalább azok, az új üledékeket is felfelé kioldva üregesítették. Berkei Imre Gábor-nak a bajóti és Jordán-barlangról egy előadásában bemutatott képein szintén láttam hasonló homorú üregeket, de a Budai-hegyek legjellegzetesebb, kétségtelenül hasadékmenti barlangjában, a Pálvölgyi barlangban minden olyan helyen, ahol a barlang kőzete, ehhez hasonlóan ereszként hajlik előre megtaláljuk többé-kevésbbé jellegzetesen úgy a nagyobb belül-feliil zárt homorú üregeket, mint a cseppkővel elegyengetett, vagy még felismerhető újjbegy benyomásszerü kioldásokat. Azt lehet mondani, hogy ezek a jellemző kioldási felületek, soha sincsenek olyan helyen, ahová felülről eshet a víz. A mélységből feltörő oldatok, gőzök-gázok hatását illetőleg utalok azokra az elbontott és átkristályosodott dolomit, mészkő és márgaféleségekre, amelyeket a Budai hegyekben, a Bükkben és más hegységeinkben magunk is láttunk, vagy különböző szerzők irodalmilag feldolgoztak. (SCHRÉTER, PÁLFY, SCHERF.) Nagyon szépek ezek a jelenségek a zugligeti dolomitban, ahol a villamos végállomás előtti sziklákon és a dr. Révész-ié\e gyermekszanatórium parkjában szintén igen szép belül-felül zárt üregeket találunk (5. kép). Itt egyes helyeken igen hamar olvad el a hó és ezeken a helyeken a tulajdonos mérései és közlései szerint a talaj hőfoka 2°-kal nagyobb a felszín kö*) Különösen a legdélkeletibb felsőeocén sziklán.
