Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Vendl Aladár dr.: A balatonmenti werfeni rétegek vízbőségéről

A balatonmenti werfeni rétegek vízböségéről. Irta: Vendl Aladár dr. A balatonmenti werfeni rétegeknek aránylag elég nagy vízbőségéről először Böckh János, majd id. Lóczy Lajos

1 emlékezett meg. Lóczy közléséből ismertük a helyeket is, hol e rétegekből a fontosabb források fakadtak. A werfeni rétegek vízbőségéről Lóczy azt mondja, hogy e rétegek „homokkő-, dolomit-, márga- és mészkőtelepeiben sok víz van raktározva", a víz úgyszólván telíti a werfeni rétegeket; továbbá, hogy a felső szintek vízdúsabbak. Bár kutak és források elég nagy számban feltárják a werfeni rétegekben levő vizet, (Felsőőrs, Balatonkövesd, Balatonarács, Csopak, Vörösberény, stb. lásd id. Lóczy idézet művét.) a nyerhető víz mennyiségére vonatkozólag megfigyeléseket nem végeztek. Alkalmam nyílt azonban a közelebbi tanulmányozásra, mikor Fűzfő ivóvíz ellátásának kérdésével kapcsolatban a fűzfői völgyben s északnyugati peremén 1928-ban próbafúrások készültek. Ez időpontig a fűzfői völgyet a régi vadászház előtt fakadó Bugyogó forrás látta el ivóvízzel. E forrásból másodpercenkint mintegy 8—9 liter víz fakad. E terület geológiai felépítésének ismertetésére nem térek ki, utalok azonban Lóczy említett munkájára és a munka 4. tábláján levő szelvényekre, különösen a Megyehegyen és a Vörösgödör területén át rajzolt két vázlatos szelvényre. A próbafúrásokat javaslatomra a fűzfői öböl holocén területén és a fűzfői telep felső részén a Bugyogó környékén a werfeni rétegek különböző szintjeibe telepítették. E javaslatot Farkass Kálmán úr, a fűzfői telep vízellátásának irányítója is magáévá tette. A fúrások mélységét mintegy 20 méterig javasoltam, azon az alapon, hogy Felsőőrsön a 1 Lóczy L. A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. I. kötet, I. rész, 1. szakasz p. 595—596. Budapest, 1913.