Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Papp Ferenc dr.: Hidrogeológiai megfigyelések a Börzsönyi-hegységben

HIDROGEOLOGIAI MEGFIGYELÉSEK A BÖRZSÖNYI HEGYSÉGBEN 95 röviden csak az Ipoly hegységünkhöz tartozó szakaszának jellemzését kísérelem meg a Földmüvelésügyi Minisztérium Vízrajzi Intézetének adatai alapján; e munkában BÖHM WOLDEMÁR kir. segédmérnök volt szíves útbaigazításokat adni, szívességét e helyt is igen köszönöm. A 246 km hosszú Ipoly a torkolatától 90 km-re veszi fel az első patakot (Lokos p.), mely a Börzsönyihegységben ered; 5145 km

2 vízgyűjtőterületéből 901 km

2 esik a Börzsönyihegységre, a többi a selmeci OsztrovszkiVeporhegység területén oszlik szét. A felső szakasz hegyi patakjai (melyeknek esése km-enként a 10 métert meghaladja, a 15 m-t is eléri), e gondozatlan vízmosások, a felvidéki rabló erdőgazdálkodás az Ipoly felső szakaszának hegyifolyó jellegét már előre megszabják. Szécsény határában elérve a nógrád—balassagyarmati medencét, szakaszjellege megváltozik s számtalan kanyarulattal halad tovább Ipolyszakállasig. Relatív esése Balassagyarmat és Ipolyszakállas között az egyes árhullámok egymásnak megfelelő tetőzései alapján cca 30 cm/km, Ipolyszakállastól a torkolatáig valamivel nagyobb az esése: 38 cm/km. A hirtelen esésváltozást jellemző hordalékkúpon, különösen Balassagyarmat s Ipolyszakállas között, annyira kanyarog, hogy a légvonalban 48"5 km távolságot a valóságban 75-8 km, az Ipolyszakállas és a torkolat közti 22'0 km-t pedig 39'0 km hosszú útvonalban futja be. Vízjárására jellemző, hogy míg nyáron az Ipolyszakállas-i emésztési görbe szerint 14 m

3/sec víz, addig február végén, márciusban a tavaszi hóolvadás idején kb. 300 m

s/sec víztömeg halad át. A tavaszi áradás hirtelen támad „...az Ipoly mindkét oldalán, óriási víztömeg zúdul le az erdei patakokból, ilyenkor azonnal kilép a medréből és ahol, mint a legtöbb helyen, mélyebben fekvő legelők vannak, azokat azonnal elönti s csak nagy nyáron szárad ki".* Árterülete a Lokos patak felvételétől számítva a torkolatáig 58 39 km*, 10150 hold, az ártér átlagos szélessége 730 m. Áradásaira jellemző az 1901 március 3-i, mikor Ipolyszakállason egy nap alatt 2 m-el szökött fel az árhullám s 4 m-ben érte el a maximumot. Az ár csak lassan húzódik vissza, eltart 2, esetleg több hétig, így az 1914 decemberi magas vízállás 1915 márciusig tartott. A nyári zivatarok okozta áradások tetözése szintén rövid idő alatt éri el a 2—4 m-t, de a tavasziakkal ellentétben ezekre a gyors lefutás jellemző. A vízjárás hevességét kifejező szám, a kisvíz és árvízi vízmennyiség viszonya V214. Törmelék hordása természetesen függ a vízállástól: magas vízálláskor kavicsot is hord, egyébként iszapot, iszapos homokot szállít. Mint láttuk a Börzsönyi hegységben a víz az alsómediterrántól kezdve a pleisztocénkorig főleg építő munkát fejtett ki, azóta a hegység belse* Vaszary Antal főerdőtanácsos levélbeli szíves közlése.