Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Papp Ferenc dr.: Hidrogeológiai megfigyelések a Börzsönyi-hegységben

86 PAPP FERENC DR

. A diluviumban az akkor sokkal hatalmasabb Duna kavicsai Nagymaros felett 130—140 m magasban is előfordulnak. Végül a legfiatalabb üledék az Ipoly s néhány kisebb esésű patak iszapja, mely fölött lösz foglal helyet, jól látni ezt Szob mellett a Duna s az Ipoly összeszögellésénél. A források. A hegység mai vízrajzának kialakulásában fontos szerepük van a forrásoknak. Területünkön eddig 144 forrást találtunk. A forrásokat a csapadék, ők maguk pedig az ereket, patakokat táplálják. Bár a természeti erők osztályozása mesterkélt s a valóságot csak ritkán közelíti meg, mégis az áttekintés kedvéért csoportosítva e forrásokat, azt találjuk, hogy ezek KEILHACK

1

5 beosztását alapul véve túlnyomólag leszálló források s csak néhány van, amelyik a vetődésmenti felszálló vizet adó forrásokra példa. 1. Leszálló vizet adó források: a) víztartóréteg összeszűkülése következtében serken ki a víz ép a legmagasabb szintben (870—500 m közt) fakadó forrásokban, ilyenek a Csóványos—Magosfa közti hegyoldal forrásai, Rózsás forrás 870 m, ez ered a legmagasabban, a Magosfa ÉK-i oldalában a tető alatt cca 45 m-el fakadó forrás, ÉNy-ra az ezzel körülbelül egy magasságban levő Esztergályoskút, a Csóványostól DK-re az Árvakút, a Nyiredi Vadászkastély közelében levő Nyírréti forrás, Somoskút, a Kámor oldalában a Kúnréti forrás, a Hideghegy ÉNy-i oldalában a Turista forrás, a Nagykoppány É-i oldalában eredő Névtelen forrás, a Nagy- s a Kisgalla közti nyereg Ny-i részén fakadó Vadász forrás. CsÓTjámjos 2. ábra. A Rózsás forrás vázlata. 1 finomabb andezit tufa breccia, 2 durvább andezit breccia, f. forrás. 1

5 K. KEILHACK: Lehrbuch der Grundwasser und Quellenkunde. 1917.