Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Horusitzky Henrik: A szolnoki artézi kút geológiai szelvénye és ásványvizének vegyi összetétele

6 HORUSITZKY HENRIK rozat. „A tanács — minthogy a kútfúrás megkezdése előtt már szóbeli szakvélemény kéretett HORUSITZKY HENRIK m. kir. főbányatanácsostól — az írásbeli szakvélemény megadására nevezett m. kir. föbányatanácsos urat felkéri azzal, hogy a helyszíni szemle megejtése végett minél előbb szíveskedjék Szolnokra utazni." A fenti hivatalos megkeresésre a kívánt írásbeli szakvéleményt megadtam, bíztatva újból az érdekelteket a fúrás kilátásait illetőleg. A szakvélemény következőkép hangzott: „Szolnokon a negyedkori rétegek kb. 200 méter mélységig terjednek, ahol az első, hidrosztatikus nyomás alatt álló vizet találjuk. Az ez alatt következő pliocén korszak üledékeit túlnyomó részben agyagos kőzetfajták képviselik, amelyek bizony vizet nem tartalmaznak. A Vásártéren fúrt artézi kút alapján megállapítható, hogy 430 méter mélységben egy iszapos homokréteg települ, amely 29'5 C fokú, felszálló vizet szolgáltat. E vízvezető réteg alatt ismét az agyagos kőzetek dominálnak, itt-ott lignitnyomokkal és vékony murvásszemü homok és márga-pad betelepülésekkel. Ezen túlnyomólag agyagos üledéksor kb. 600 méter mélységig terjed, amely mélységtől kezdve az agyagkomplexum között szürke csillámos kvarchomokrétegek és homokkőpadok települnek. Az itt előforduló homokrétegekből felszökő vizet nyerünk, amely kb. 30—35 C fok meleg lesz. A jelzett mélységből lefelé a fiatal harmadkori rétegek remélhetőleg már homokosabb kőzetfajtákkal vannak képviselve, amelyekből felszálló, langyos vízre számíthatunk. Ha a fürdőhöz kívánatos 45—50 C fokú vizet akarunk kapni, úgy a fúrónak hasonló természetű rétegeken át kb. 970— 1000 m mélységig kell lehatolni amely mélységből földgázt is várhatunk." Hogy mennyire fedi a szakvélemény a fúrás adatait, azt a következő geologiai szelvény mutatja, amelyet JANISCH GYULA főmérnök, aki a fúrási munkálatokat vezette, bocsátott rendelkezésemre. A fúrás helye kb. 88 m-nyire fekszik az Adriai-tenger színe felett. Legfelül 2 méteres törmelék és termőföld található, ami alatt 14 m vastag mocsárlöszszerü, sárga agyag fordul elő. Azután következnek a folyóhordalék sorozatos üledékei, melyek becslésem szerint 145'8 m mélységig terjednek. E pleisztocénkori hordalék és üledék alatt a pliocénkori kőzetek vesznek részt a vidék geologiai felépítésében, melyek közül a felsőbb rétegeket (145 8—2692 m) a levanteiba és az alsókat (269'2—956"6 m) a pontusi-, illetve a pannóniai emeletbe vélem sorozhatni. Pontos határt itt meghúzni az egyes geologiai korok között szinte lehetetlen, mert az alsó rétegből kikerült faunán kívül a kőzetek kövület mentesek és az egyes rétegek anyaga egymáshoz oly hasonló, hogy petrográfiai minőségükből következtetni nem nagyon lehet. Némileg irányadók lehetnek a lignites agyagrétegek, amelyek már 339 m mélységben kezdődnek és az alsó pliocénhez sorozhatok, továbbá a kissé durvább homokrétegek, amelyek a levanteira, továbbá a mocsárlöszszerű sárga, meszes agyagbetelepülések, amelyek a pleisztocénra lehetnek jellemzők.