Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - ifj. Mádai Lajos dr.: Hidrogeológiai tanulmányok a Szt. Margitsziget artézi kútja vízhozammérésével kapcsolatban

H1DROGEOLOGIAI TANULMÁNYOK A SZT. MARGITSZIGETEN 53 jelölve. A berendezés ismételt gondos felülvizsgálata után az artézi kút négy elágazó vezetéke (a fürdőház, a strandfürdő, az ásványvíz-üzem, a munkásfürdő) lezáratott, míg a + 5*85 m nívóban fekvő ZsiGMONDY-féle leágazásból kiinduló és a kiömlési betoncsatornába vezető vízleeresztő tolattyú lassan kinyittatott. Tizenöt percnyi várakozás után az egyenletesen folyó és megnyugodott felülettel kiömlő víznyaláb most már mérhető volt. Tízpercnyi időközben három mérési sorozatot, összesen 3x6=18 víznyaláb magassági leolvasást végeztem, pontosan 1 méternyi távolságban a bukó élétől számítva. Ugyanekkor ellenőrzéskép a vízsebességet tizenkétszer mértem. A forrás felszálló vezetékének végpontján, + 14-60 m nívóban végzett mérésem ugyanilyen meggondolás alapján történt, azzal a különbséggel, hogy ott a forrás felszálló vezetékének végnyílása körüli betónmedencéből, két, 16 m hosszú, 300"7m széles, 400

m/m mély, 100

m/m magas bukóval ellátott favályú alkalmaztatott lefolyóvályú gyanánt. A méréseket 1927 november 14., december 12. és 30-án éjszaka eszközöltem és pedig azért éjjel, hogy a fürdő szállodai üzemét meg ne zavarjam. A következőkben pontozatokba foglalva közlöm méréseim eredményét: 1. Az artézi kút a mai szigeti felszín +710 in magasságú nívójától számított 7*5 m, azaz + 14*60 m és nívójában szájadzó 275

m/

m átmérőjű vascső vezetéken át kilépő vízhozam, az általam végzett mérések alapján, 24 óránként, középértékben 3240 m

8-t, azaz óránként 135 m

3-t eredményezett. 2. Az artézi kút a mai szigeti felszín +7I0 m-től számított 1*26 m mélységben, illetőlegakereken+5*85 m-es nívójában, atulajdonképpeni ZSIGMONDYféle elágazás helyének középvonalában végzett méréseim szerint középértékben, 24 óránként 10.728 m

3-t, vagyis óránként 447 m

3 termál vizet szolgáltatott. 3. Az artézi kút felszálló vezetékének a mai szigeti +710 m felszíntől számított 82 m magassági helyén, illetve + 15*30 m magassági nívójában a termális víz már nem buggyant ki. Ezek szerint a forrás vizének hidrosztatikai magassága a +15 30 m-es magassági nívóig terjed, illetőleg a sziget ma + 7" 10 m-es felszínétől számított 8*2 m magasságban fekszik. Ennek megállapítása igen egyszerű módon úgy történt, hogy a felszállóvezeték jelenlegi végnyílására egy lm hosszú és vele egyenlő keresztmetszetű csőtoldalékot helyeztem, melyben a víz felszökött és a fent jelzett +15*30 m-es nívóban megállapodott. Tehát a ZsiGMONDY-féle felszállóvezeték leágazó csonkjához csatlakozó csővezeték +5-85 m nívójú középvonalától számítva, a hidrosztatikai nyomómagasság 9*45 m-nek adódott és +15*30 m nívóban végződik. 4. Az 1927 november 14-én, a Szt. Margitszigeten végzett vízhozamméréseim idején a Szt. Lukácsfürdő területén levő „Malom tó" lecsapoltatott, úgy hogy a víz tükrének nívója 1*70 méterrel süllyedt; míg december 12-én és 30án megejtett méréseim alkalmával nevezett tó víztükre ismét a lecsapolás előtti eredeti nívójára hozatott. Miután a két különböző időben történt mérésem között