Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móricz dr.: A budapesti hévforrások vízmennyiségének ingadozásáról

A BUDAPESTI HÉVFORRÁSOK VÍZMENNYISÉGÉNEK INGADOZÁSÁRÓL 37 Ott ugyanis 1920-ban SCHAFARZIK FERENC irányításával 23 m mélyre lefúrva a 62° C meleg Lukács forrást tárták fel, amit azóta sikeresen felhasználnak a fürdőépület fűtésére is, anélkül, hogy azt akár a Lukácsfürdö, akár a szomszédban levő Császárfürdő forrásai megérezték volna. Hasonló tervezettel foglalkozik a Székesfőváros is a Gellértfürdőben. A fennebbiekből kitűnik, hogy mennyire általános érdekű a hévforrások állandó rendszeres tanulmányozása és megfigyelése. Ezeknek a megfigyeléseknek azonban állandóknak kellene lenni s ki kellene terjedniük a hévforrások vízmennyiségének, hőfokának, kémiai összetételének ingadozásaira, egybevetve azokat a meteorologiai és egyéb tényezőkkel, többek között a környező területeken a karsztvíz állásának állandó megfigyelésével is. Mielőbb gondoskodni kellene, hogy a Budai-hegységben és pedig lehetőleg nemcsak a fővárosi, hanem a szomszédos területeken is az erdőirtások ne csak megakadályoztassanak, henem a kopár területek befásíttassanak. Az, hogy a budapesti hévforrások ne csak jelen állapotukban maradjanak fenn, hanem hogy fejlesztessenek is, nemcsak magánérdek, hanem anyagi érdeke fűződik ahhoz az egész Fővárosnak, a Főváros környékének, sőt — lévén a Főváros az ország szíve — az egész országnak is.