Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móricz dr.: Adatok Pécs környékének hidrológiájához

ADATOK PÉCS KÖRNYÉKÉNEK HIDROLOGIÁJÁHOZ 19 találjuk a Tettyétől kezdve nyugat felé Németüregen tűiig azokat a mezozoós rögöket, amikről első pillantásra látható, hogy idegen helyen vannak s amik az egykori brachiantiklinális szerkezete szerint csak a jóval délebbre létezett déli szárnyból kerülhettek oda. Jelen helyzetüket kétféle módon tudjuk megmagyarázni. Vagy úgy, hogy a Mecsekhegység mezozoikumára dél felől egy gránitból és kristályos-palákból álló pikkely tolódott fel, ami a mezozoikum déli szárnyából egyes rögöket elszakított s azt maga előtt reá tolta az idősebb rétegekre, vagy pedig úgy, ha azt tételezzük fel, hogy a Mecsekhegység mezozoikumának egész tömege a főtektonikai vonal mentén levetődött és a vetődés mentén a brachiantiklinális magasabb szintjeiből egyes rögök a vetődés mentén az idősebb képződményekre gyűrődtek. Azt, hogy a két eset közül melyik áll közelebb az igazsághoz, bajos eldönteni. Mindkettő mellett és ellen lehet érveket felsorakoztatni. Meggyőző bizonyítékkal nem rendelkezem, de tekintettel arra, hogy a Mecsek-Zengő vonulatának mentén, ha fiatalabb képződményekben is, kétségtelenül kimutathatók pikkelyes feltolódások és pedig az északi oldalon É felől (Szászvár—Nagymányok között), a déli oldalon D felől (Szt. István akna), nem tarthatjuk azt sem kizárva, hogy a gránit a mezozoikum déli szárnyára tolódott fel. Amint látni fogjuk, annak az alsóliászból álló mezozoós rögnek, ami a Tettyétől nyugatra a kagylómészre és campilimészkőre támaszkodik, a Tettye forrás hidrológiája szempontjából igen fontos szerepe van. Hogy ez a liászrög most már milyen úton került jelenlegi helyére, ez a forrás hidrológiáját illetőleg nem lényeges. A gránit—kristályos-pala fölött a mezozoikum jelenleg hiányzik, azonban fel kell tételeznünk, hogy fölötte is egykor meg volt, hacsak a gránitot és kristályos-palát nem tekintjük tetemesen nagyobb távolságból származónak. Ha pedig fölötte meg volt, akkor e tektonikai vonal mentén történt mozgás után egy nagyobb szárazföldi periódusnak kellett lennie, amely alatt a grániton volt mezozoikum erodálódhatott. Ilyen pedig csakis az alsókréta és alsómediterrán között levő időszak lehetett, amely idő alatt az egész terület szárazra került. Ezen a területen az alsókréta után nagy hegymozgások feltételezése összhangban lenne az ország távolabbi területein (Krassószörényi-, Biharhegység stb.) ebben az időben végbement nagy mozgásokkal. E régi tektonikai mozgáson kívül a hegységet sokkal fiatalabb mozgások is érték, amik részint vetődésekben, részint pedig reátolódásokban nyilvánultak meg. Ezeknek a mozgásoknak, ha talán nem is mindegyike, de a nagyobb része kétségtelenül a pontusi rétegek lerakodása után történt. Pécsváros közelebbi környékén a hegység tengelyével közel párhuzamos, tehát K-Ny-i vagy KÉK—NyDNy-i irányú s erre merőleges, közel É-D-i vetődéseket mutathatunk ki, amiknek hatása a kagylómész hidrológiájában is mutatkozik. A 2. ábrán e vetődések közül néhány fontosabbat feltüntettem. A 2*