Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móricz dr.: Adatok Pécs környékének hidrológiájához

ADATOK PÉCS KÖRNYÉKÉNEK HIDROLOGIÁJÁHOZ. Irta: PÁLFY MÓRIC dr.* — 6 szövegközti ábrával. — I. A karsztvíz hidrológiája. Pécs szab. kir. város első településénél kétségtelenül egyik s talán legfontosabb szerepet a Mecsekhegység déli lejtőjén, a város jelenlegi központja felett mintegy 60—70 m magasan (220 m t. sz. f. m.) fakadó bővizű Tettye forrás játszotta, ami azután évszázadokon át ellátta a várost nemcsak egészséges ivóvízzel, hanem őrlőmalmok hajtására szolgáló erővízzel is s a forrás a városnak mai vízellátásánál mint legolcsóbb és legtermészetesebb tényező jön számításba. A kagylómészkőből fakadó forrás a karsztforrások csoportjába tartozik s így ennek vízmennyisége is, mint a karsztforrásoké általában, a csapadék menynyisége szerint nagyon változó : nedves időben igen bővizű, hosszabb szárazság esetén azonban tetemesen megapad. Ezért a fejlődő város vízszükségletét állandóan fedezni már a mult században sem tudta. A városban mindinkább érezhető vízhiányon segítendő, 1874-ben a város tanácsa felkérte BÖCKH jÁNOSt a m. kir. Földtani Intézet akkori főgeologusát, később nagynevű igazgatóját, aki azon időtájban éppen a Mecsekhegység részletes geologiai felvételét végezte, hogy tanulmányozza Pécs környékének hidrológiai viszonyait s a vízhiány enyhítésére tegyen javaslatot. BÖCKH JÁNOS, hogy e megbízásnak megfeleljen, egy igen részletes és alapos, minden részletre kiterjedő nagy munkában foglalta össze tanulmányait, ami a m. kir. Földtani Intézet évkönyve 4-ik kötetében, 1876-ban jelent meg: Pécs városa környékének földtani és vízi viszonyai címmel, egy színezett földtani térképpel. BÖCKH JÁNOS e munkájában e vidékről adott geologiai és hidrológiai leírásai és megállapításai annyira alaposak, hogy azokon ma is csak apró részletekben lehet valami változtatást tenni s csakis a már tőle is megállapított jelenségekből lehet az azóta történt feltárások alapján újabb következtetéseket vonni, vagy pedig a tőle is ismert víztartók okszerűbb kihasználására, újabb kísérleteket tenni. Tekintve e munkának alaposságát, feleslegesnek tartom, hogy az alábbiakban úgy a geologiai, mint a hidrológiai viszonyokat részleteiben ismertessem ; ebben a tekintetben egyszerűen utalhatok BÖCKH JÁNOS leírására. Azonban * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrologiai Szakosztályának 1929. április 4-i szakülésén. -v