Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Ismertetések - A „Vízügyi Közlemények” 1929. évi XI. folyama. Ismerteti: Böhm Woldemár

ISMERTETÉSEK 137 LUDÁNY GYÖRGY és PÁTER JÁNOS fotometriás méréseket végeztek a Balaton vizében. Méréseiket különböző napokon és mélységekben végezték és eredményeiket összehasonlítják az északamerikai Seneca Lake adataival. GÄRTNER ISTVÁN interferométeres méréseket végzett a Balaton vizén. Mérései szerint a Balaton vizének a tó különböző pontjain egyező a fénytörőképessége és alacsonyabb, mint a tóba ömlő patakok és források vizéé. Ugyancsak GÄRTNER foglalkozik a Balaton vizének zavarosságával. Pulfrich-féle fotométerrel meghatározta, hogy a beeső fény intenzitásának hány százalékát bocsátja át az 50 m/

m vastag vízréteg. Vizsgálatait a tó különböző hélyeiről és különböző időjárás idején vett vízmintákkal végezte. Az atmoszféra fényátbocsátó képességének jellemzésére használt Bouger-Lambert egyenlet segítségével kiszámította az úgynevezett transzmissziós koefficienseket. Mindezek a tanulmányok a Biologiai Intézet magasszínvonalú munkásságáról értesítenek Újhelyi Sándor dr. A „Vízügyi Közlemények" 1929. évi XI. folyama. Nemcsak a Földmívelésügyi minisztérium kiadványai között, de a magyar műszaki irodalomban is mindenkor kimagasló helyen állott ez a folyóirat melynek a Trianon okozta hosszabb kényszerszünet után már második évfolyam jelent meg KENESSEY BÉLA szerkesztésében. Az előttünk fekvő kötetből különös érdeklődésre számíthat mindazoknál, akik a Tiszával foglalkoznak FÉLEGYHÁZI PÁL tanulmánya: „A Tisza folyó jellegzetes szakaszainak és az egész Tiszának szelvényadataiban a szabályozás kezdete óta 1922-ig beállott változásokról" (1. füzet). Az itt táblázatosan közölt és három egymást követő felvétel (1890'91., 1906/08., 1921/22.) eredményeit felölelő átlagos keresztszelvény-adatok (szelvényterület, szélesség, középmélység) a kis- és középvízi mederben beállott változásokról nyújtanak képet és módot adtak a szerzőnek arra, hogy a folyót torkolatától Bökényig 12 jellegzetes szakaszra bontva, azokon a szabályozás hatását illetőleg a mederfejlődés tendenciáját megállapíthassa. A 2. füzetben POGONYI GYörGY a Duna és Tisza 1928/29. évi jégviszonyairól ír tömör, áttekintő összefoglalást, részletesen tárgyalva a kritikus árvíz levonulását, míg KENESSEY BÉLA a Vízrajzi Osztály 1923. évi részletes felvételeit közli a hévízi tóról, a melegforrás rövid ismertetésével. E szigorúan hidrologiai természetű cikkeken kívül majd mindegyik tanulmány tartalmaz hidrologiai vonatkozásokat. így minden magyar kutatónak, még ha tisztán elméleti szempontból is foglalkozik a víz földi szerepével, ismernie kell világszerte egyedülálló vizszabályozásaink történetét. Ezt adja tömören, világosan SCHMIDT ELEK dr. „A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon" című munkájában (I. füzet), amiben főkép közgazdasági szempontból tárgyalja a kérdést. De különösen a cikk III. fejezete és bő irodalmi utalásai a hidrologusnak is komoly hasznára lehetnek. Technikai és közgazdasági vonatkozású FISCHER FRIGYES tanulmánya a tógazdaságokról. A 2. füzetet KENESSEY BÉLA emlékezése nyitja meg KASSAY JENŐRŐL akiről e Közlöny olvasói előtt nem kell külön szólanom. A hidraulika körébe vág