Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Strömpl Gábor dr.: Helyneveink vízrajzi szókincse

120 STRÖMPL G

ÄBOR DR, Súgó (suga) = u. a. Örmény = örvény Forgó = u, a. Tekerő = u. a. Eny, enyhe = a folyó csendes, örvény- és sellömentes vize. Limány = u. a., néha visszafelé is folyik. AfeTy = mély víz. Güöe fgööe, göbő, giibö, gübii) — a sellők vagy zuhatagok alatt örvénylő, kavargó víz vagy ennek mélyedése, katlana, gödre. Gübbenő = u. a, Fe redő — u. a. Zubogó = u. a. Kalló = u. a. Ezt átvitt értelemben használják. A Ara/tó = posztó-mosó „malom". Csörgeteg = u. a. A kanyargós folyó neve, ill. nagy kanyarulat neve: Tekerény, tekerület-, jelzős alakjában: Tekerös, tekeres. Öntés = ártér. Kelés, kelő = gázló. Becse (becs, bécs, vecse, vécse) = rév. Állóvizek. Szókincse még a folyóvizekénél is változatosabb. A szabályozás előtti Alföld hatalmas mocsárvilágát tárja elénk az idetartozó helynevek pazar szókészlete. S ha nem maradt volna fenn a mocsaras, eres Alföldről semmi más, csak e helynevek, már ebből is megrajzolhatnók a szabályozás előtti Alföld egykori vízrajzának körvonalait. A szabályozás előtti Alföldről azonban pontos térképeink is vannak amiért a régi vízrajzi helynevek értéke nagyobb, mert a merő topografia mellett, az Alföld hidrológiai arculatára is világot vetnek. A sokféle név állóvizeink nagy változatosságára utal. A mai víztelen világban szinte csodálkozva nézzük a tömérdek nevet, de ha meggondoljuk, hogy népünk tekintélyes része az állóvizekből élt, megértjük a sokféle név szükséges voltát is. Pákászó és halászó emberek „mesterszavai" voltak e szavak, kiknek bőven nyílolt alkalmuk vízrajzi megfigyelésekre és megfigyeléseik nyomán az egyes vízrajzi formációk megkülönböztetésére. Változatos szókincsük nemzedékek öröke. A nevek ma már meg sem figyelhető természeti jelenségekről tanúskodnak és — ha sikerül feltárni pontos értelmüket — annál becsesebbek. HERMANN OTTÓ gyűjtése úttörő és mesteri munka. A magyar halászatról írott műve megmentette számunkra ősfoglalkozásunk egyik ágának művelődéstörténeti és etnográfiái anyagát. Gyűjtésének hidrologiai feldolgozása azonban