Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Strömpl Gábor dr.: Helyneveink vízrajzi szókincse

114 STRÖMPL GÄBOR DR, művében is hasztalan keressük a helynevek vízrajzi szókincsének — behatóbb tüzetes — magyarázatát, értelmezését. A régi nevek, ill. szavak többé-kevésbbé, pontos jelentése nélkül pedig még a legszorgalmasabban összehordott anyagot sem tudjuk kellőkép értékesíteni. Ugyanígy állunk a régi térképek névrajzával (helynevek összessége) is. Ha nem ismerjük eléggé a helynevek eredeti jelentését, nehezen tudjuk az elmúlt idők egykori vízrajzi viszonyait feltárni. Ha nem tudjuk pl. hogy a nyír szavunk: mocsarat, a cseret: nádast, a cikó: fűzfát, a becse (bécs): révet stb. mit jelentett eredetileg, a régi vízrajzi viszonyok megítélésénél könnyen tévedhetünk. Nyíres, cser-erdőt stb. keresünk vagy „fedezünk fel" ott, ahol annak tán nyoma sem volt, vagy ha volt is, nem volt uralkodó. Különösen az Alföld történelmi vízrajzának tanulmányozásánál van nagy jelentősége az idevágó helynevek gondos felkutatásának. Alföldünk egykori nagyszerű vizivilágát, szabályozás előtti hidrográfiai arculatát tömérdek térkép tárja elénk. Sem hidrológiai, agrogeologiai, vagy másféle kutatások alapján sem tudjuk oly pontosan a mai gyökeresen megváltozott arculatból ezt az elmúlt, letűnt vízrajzi képet megállapítani, mint ahogy azt a levél-és irattárakban porladó régi térképek, gondos mérnöki munkák elénk tárják. E térképeken rengeteg a ma már idegen, ismeretlen helynév. De ha szorgos utánjárással világot tudunk vetni e „furcsa" nevek értelmére, legott megelevenedik a rétségek és lápok, a mainál jóval változatosabb víz- és tóközök területe. A helynevek révén bepillantást nyerünk az ott élt nép megélhetési módjába és az álló- és folyóvizek kuszasága rendszerbe tömörülve bontakozik ki előttünk. A magyar nyelv vízrajzi szókincse jóval gazdagabb semmint hinnők. Már HERMAN OTTÓ etnográfiái kutatásai is temérdek anyagot hordtak össze, még több az, amit — helynevek dolgában — nyelvészeink gyűjtögetnek és magyaráznak. Helyszíni tanulmányaim során magamnak is sikerült több idetartozó névre akadnom, még többet szolgáltattak a régi és az újabb térképek ilycélú tanulmányozásai. idevágó gyűjtéseim és tanulmányaim anyagát tárgyuk, jelentésük szerint csoportosítva az alábbiakban adom közre. Vízrajzi szógyűjtésem korántsem teljes. Tömérdek az a forrásanyag, amelyből a vízrajzi szavak meríthetők. Több ember összefogott és szervezett munkája kell ahhoz, hogy szógyűjtéseinket, legalább nagyjában, teljessé tegyük. Ma még az idevágó forrásanyaghoz sem tudunk könnyen hozzáférkőzni, mert az, főleg a régi térképek, elszórtan és gondozatlanul hevernek a legkülönbözőbb irattárakban. Idővel a céltudatos és szervezett tudományos munka talán e bajon is segíteni fog s a könnyebben hozzáférhető forrásanyag révén újabb meg újabb szókészlettel bővülhet a jelen sorokban ízelítőnek adott szókincsünk. Gyűjtésembe csak magyar vagy már meghonosodott szavakat vettem fel. Az idegen származású (szláv, német, román stb.) szavakkal, ill. nevekkel ezúttal nem foglalkozom. Hazai helyneveink vízrajzi szókincséhez azonban ezek az