Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Finály István dr.: A Magyar Alföld öntözéséről

108 KENDI FINÁLYI ISTVÁN DR. tani azt, hogy a jelenlegi gyenge, helyenkint évi 500 mm-en aluli, átlagosan alig 560 mm-t kitevő évi csapadék, öntözés útján mily csapadékegyenértékre volna emelhető. E célból az 1 : 200.000 méretű átnézeti térképekbe először bevittük a HÉjAS-féle csapadékátlagokat s azután 10—10 méter magasságban berajzoltuk a magassági vonalakat (rétegvonalak), hogy a kiadódó vízszükségleteknek magassági megoszlását is lássuk. A vízszükségletekre nézve kiadódott, hogy ha az évi csapadékot 800 mm-re egészítenők ki öntözővíz odavezetése útján, akkor: az 500 mm-es zóna 5192 km

2-e kívánna évi 1560 millió m

3-t az 550 „ „ 13522 „ „ „ 3380 „ a 600 „ „ 8739 „ „ „ 1750 „ a 650 „ „ 1854 „ „ „ 278 tehát összesen 29.000 (kereken) km* 7000 millió knr'-t kereken. Minden további 100 mm-nek megfelelő többlet km^-ként 100.000 m

3-t, vagyis az egész területen évi 2930 millió m

3-t jelent. Tehát kerek számokban 900 mm-nek megfelelő kiegészítés évi 9900 millió nv'-t 1000 „ „ „ 12800 „ 1100 „ „ „ „15700 „ 1200 „ „ „ „ 18600 „ Ezzel szemben a Duna Budapestnél szállít középértékben (1876—1913) + 245 cm vízállásnál 2360 m

8/sec-ot, mig a hajózásra még alkalmas + 100-nál 1150 „ s így átlag kivehető belőle 1210 „ ami évenkint (31.536.000 sec) kerek 38 milliárd m

3. Egyik legszárazabb évben (1908) e számok 1700, 1150, 550, vagyis évi 17 milliárd, mig egyik nedves évben (1910) 3150, 1150, 2000, vagyis 63 milliárd m

3. E számok egybevetése azt mutatja, hogy 1100 mm-nek megfelelő vízmennyiség kivételezése a Dunából mindig lehetséges. A területnek jelenlegi csapadéka tehát megkétszerezhető. Természetesen e hatalmas vízmennyiségek elosztása nem történhetik folytonosan, egyfelől azért, mert a Dunában átlagosan évenkint csak mintegy 240 nap (20.000.000 sec) a + 100-on felüli vízállás, másfelől pedig a mezőgazdaságnak átlagosan csak 180 napon át (15.000.000 sec) kell, de akkor az egész víz. A különbözetet tehát el kell tennünk egy időre, vagyis tároznunk kell, mint minden szolgáltatási feladatunknál. A tározandó vízmennyiséget az idökülönbözet (5 millió másodperc) megadja. így pl. 800 mm biztosításánál átlag 7000:20 = 350 m

3/sec-ot kell kivenni s ugyanennyit 5 millió másodpercen át tározni; a tározás e szerint ennél a foknál 1750 millió m

:

!. Átlag 5 m mélységű tározóréteget véve alapul, a vízmennyiség tározása 350 km

3-t igényel, vagyis mintegy 62 000 khold területet,