Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Horusitzky Henrik: Kiskunfélegyháza r. t. város altalajának geotermikus gradienséről
92 HORUSITZKY HENRIK mélysége ismeretlen. Teljesen ismeretlenek ezen kivül a Viktória-gőzmalom egyik kútjának az adatai, valamint a téglagyár mellett levő Heinrich-telepi 18 C fokú vizet szolgáltató kút, és az új Bolgár-telepi kút adatai is. Néhai HALAVÁTS GYULA feljegyzései alapján az új laktanya udvarán is fúratott egy artézi kút az 1890. évben, amely csupán 75 m mély és a viz a felszín alatt 4—5 m-nyire marad. Ez Kiskunfélegyházának a legelső mély fúratott kútja. Ez a laktanyai kút a pleisztocén homokból kapja a vizét, amely korbeli rétegek a holocénnal együtt Kiskunfélegyházán 100—140 m vastagok. A többi kút valamenyi a pliocénből, azaz a levantei kori homokból nyeri a vizét, amely 16—21 C fokú. Kivéve a gőzfürdői kutat. Ezzel kapcsolatban legyen szabad a mélyen tisztelt Szakosztály figyelmét az 1885 : XXIII. törvénycikk kiegészítésére és módosítására vonatkozó 1913 : XVIII. törvénycikkre és végrehajtási utasítására felhívni, melynek megokolására és némely intézkedésére nézve javasolnám, hogy a Szakosztály módosításokat ajánljon. E törvénycikk végrehajtására kiadott rendelet szabályozza az artézi kútfúrások engedélyezési eljárásának mikéntjét, és a vízpazarlás megakadályozása végett a vízhasználatról is intézkedik. A vízpazarlást akarja meggátolni az az intézkedése is, mely az artézi kutakat csappal záratja le, azzal az indokalással, hogy a víztartók sem kiapadhatatlanok. Azt hiszem elegendő adattal rendelkezünk már arra nézve, hogy a víztartók igenis kiapadhatatlanok, mert egyetlen egy esetről sincs tudomásunk, hogy a kút vízszolgáltatása az állandó kifolyás miatt szűnt volna meg, vagy csökkent volna meg. Kétségtelen, hogy idővel egynémely kút vízszolgáltatása apad, s felszökő ereje csökken, de ennek oka nem a víszolgáltató rétegek kimerülése, hanem vagy technika okokra, vagy a cső eldugulására, eliszaposodására vezethető vissza. Közelben történő artézi kútfúrás igen is elveheti valamely kút vízének egy részét, amint erről mult évben Sopron megyében két helyen is meggyőződtem. Ezért a törvénycikk azon intézkedése, hogy az egyes artézi kutak számára, mintegy védőterület állapítassék meg, vagyis egymástól csak bizonyos távolságban legyen artézi kútfúrás engedélyezhető, teljesen indokolt. Az a része azonban vízrendészeti intézkedéseinknek, mely a vízpazarlás meggátlása címén az artézi kutakat csappal záratja el, hogy a víz állandóan ne folyasson, nemcsak hogy nem indokolt, hanem sok esetben káros is. Ha a víz kavicsos vagy durva homokból fakad, ott talán nem lesz befolyása a víz elzárásának a vízszolgáltatásra. Ott azonban, ahol a víz igen finom szemcséjű kőzetből, vagy iszapos rétegből fakad, ott bizony a víz elzárásának az a káros következménye lehet, és van is, amint ezt legújabban Sopron megyében és Kiskunfélegyházán több helyütt is tapasztaltam, hogy a cső lassan beiszaposodik, minek következtében vízhozama és felszökő ereje alábbszáll. Bátorkodom a mélyen tisztelt Szakosztálynak javasolni, hogy illetékes helyen hasson oda, hogy a törvénycikk ama része, mely a kút állandó folyatását tiltja, helyt nem álló indokolásával együtt töröltessék.
