Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Liffa Aurél dr.: Gönc és környékének hydrogeológiai viszonyai

QÖNC ÉS KÖRNYÉKÉNEK HYDROGEOLOGIAI VISZONYAI 81 Vízbősége a kifolyásnál eszközölt méréseim szerint 1 "-ként 3-866 litert tesz ki, ami átszámítva: l'-re = 231-96 l-t, l

h"ra = 13.917 6 l-t, 24h-ra = 334.022-4 litert eredményez. Ezekből az adatokból láthatjuk, hogy vízmennyisége jelentékeny és így alkalmas arra, hogy egy kisebbszerű fürdőt ellásson. Ezenkívül van itt még egy kénesvizü forrás is, amelyről azonban majd alább fogok megemlékezni. A gönci fürdő Szécsi-forrása: a község keleti részén kezdődő Dobogóhegy Lyuknak nevezett lejtőjén, nagy pyroxen-andesit tuskókat magába záró konglomerátszerű tufából tör fel, mintegy 8—10 cm átmérőjű sugárral. Eredetileg két forrás van itt: az imént említett, amely a fürdőt táplálja s egy, — ettől mintegy 20—25 m-el távolabb D-re fekvő kisebb. Ez utóbbi egy körülbelül l-5 m átmérőjű s mintegy 0"6—0 8 m mély medencének az alján, nagy andesit rögök közül bugyog ki, de jóval csekélyebb mértékben. E két forrásnak egymástól való megkülönböztetése céljából a nagyobbat, amely a fürdő táplálására szolgál, néhai tulajdonosa: Szécsi /. székesfővárosi árvaszéki ülnök emlékére „Szécsi-fonás"-nak nevezem, mert volt tulajdonosa nemcsak nagy szeretettel ragaszkodott az ősi otthon e legszebb gyermekkori emlékéhez, de anyagi erejét meghaladó áldozatokat is hozott, hogy gyógyulást kereső embertársainak minél hozzáférhetőbbé tehesse vizét. Tengerszínt feletti magassága, saját méréseim szerint = 218 m. Vizének hőmérséklete, a kifolyónál nézve = 20"2

U C (levegőé = 21°). Ha ebből és a geothermikus gradiens, valamint az indifferens zona már ismert adataiból a forrrás mélységét kiszámítjuk, eredményképen 3210 m-t kapunk vagyis csekély eltéréssel ugyanannyit, mint Alsókékeden. Vizbőségét a kifolyásnál megmérve azt találtam, hogy a forrás 1" alatt 2-062 l-t önt ki, ami átszámítva: l'-re 123 72 l-t, l

h"ra = 7,423 2 l-t, 24

h"ra = 178.156-8 l-t, tesz ki. Azalsókékedihez képest tehát 155,865'6 literrel kisebb a napi vízmennyisége. Azonban még így is elegendő, hogy a fürdő szükségleteit ellássa. Mert ha kádanként 200 litert is veszünk számításba, még úgy is 445 fürdő esnék a nap 12 órájára. Ennyi pedig a fürdőtulajdonosok elég nagy sajnálatára, nem lesz igénybe véve. A forrás felesleges vizét, a községgel kötött egyesség folytán egy négyszög formára kiépített, körülbelül 72 m

3 űrtartalmú, lefolyással ellátott medencébe fogják fel, hogy abban a lakosság télen-nyáron ruhát moshasson. Az eddigiekben ismertetett langyos vizű forrásokon kívül, még más egyéb thermák is vannak a területünkhöz D felől csatlakozó vidéken. Ezek: akorláti Tapolca-forrás: hőmérsékletét SZABÓ J. 254°C-nak határozta meg.

1 Az abaújszántói fürdőkút; hőmérséklete HOFFER A.'

2 megfigyelései szerint: 187°C 1 SZABÓ J. Tokaj-Hegyalja és környékének földtani viszonyai. (Mathem. és Term, tud. Közlemények IV. köt. Budapest 1866., pag. 252.) 2 HOFFER A: Geologiai tanulmány a tokaji hegységből. (A debreceni Tisza István Tudom. Társaság honismertető bizottságának kiadványai. II. köt 1. füz. Debrecen 1925. pag. 29.) 6