Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Maucha Rezső dr.: A fényintenzitás mint hydrológiai tényező

» 64 MAUCHA REZSŐ DR. Előzőleg már egy korábbi értekezésükben

2

5 (1927) kifejtették, hogy tapasztalataik szerint a tengeri diatomák tavasszal rendszerint a felszínen jelennek meg és fokozatosan sülyednek a mélyebb rétegekbe, továbbá, hogy minden évben kétszer maximumok van, először tavasszal március végén, vagy április elején, másodszor pedig ősszel szeptember vagy októberben. Majd szószerint a következőket irják: „Although sunlight is necessaryfor photosynthesis, too much of it is injurious. It has been found that diatom cultures grow best away fromdirectsunlight, and experiments at Millport have shown that, oftwoseries of bottles of diatom culture at the same temperature, one placed in full sunlight and the other in shade, the second will produce oxygen while the first will not and may even use it up. Even in the sea, it is possible that in summer the actual surface 'layer is not the optimum position for diatoms. During the increase of Nitzschia and Leptocylindricus the d i a t o m ce 11 s i n t h e s u rf ac e s am pl e 1 o o ke d pale and unhealthy with the cromatophores contracted, whereas the cells from 5 fathoms and deeper layers were perfectly normal. Thesame has been observed by Schimper." E tapasztalatoktól vezérelve végezték az 1927. év folyamán ama fontos vizsgálataikat, melyek eredményei a tengeri diatoeák assimilatioja és a fényintenzitás között fennálló kapcsolat kérdését tisztázták. Módszerük abban állott, hogy 150 cm

3 térfogatú oxygénes palackokat ismert számú diatomát tartalmazó tengervízzel színig töltve, a tenger különböző mélységeibe sülyesztették. Majd meghatározták WINKLER módszerével a diatomáktól bizonyos idő alatt termelt oxygéngáz mennyiségét. A palackokat 0, 7 a» 1, 2, 4 és 6 méter mélységbe sülyesztették és pedig akként, hogy drótból készült ritka fonású kosarakba 4—4 vízszintesen fekvő palackot helyeztek el, melyek közül a két alúl fekvő palack fekete szövetbe volt burkolva. Ebben a két palackban t. i. a diatomák dissimilatios oxygénfogyasztását határozták meg ugyanazon hőmérsékletnél, amelynél az assimilatiot is mérték. Erre azért volt szükség hogy az oxygéntermelés valódi értékét megkaphassák. Tudjuk ugyanis, hogy az assimilatioval egyidejűleg a phytoplankton lélekzik, tehát oxygént is fogyaszt. Természetesen a fekete szövetbe burkolt palackokban meghatározott oxygénfogyasztás értékét hozzáadták a másik két palackba mért oxygéntermeléshez és így határozták meg az assimilatio valódi értékét. Ilyetén módon minden helyen tulajdonképen két kísérletet végeztek, miértis minden adatuk két mérés középértéke. Kisérletsorozataik 24 órát vettek igénybe. Rendszerint éjfélkor bocsátották le az első sorozat palackot a fent említett 6 különböző mélységbe, ahol azok 3 óra hosszáig maradtak, mert a palackokat 3 óránként (3, 6, 9, 12, 15, 18, 21 és 24 órakor) hasonló módon előkészített újabb palackokkal cserélték fel. A kiemelt palackokban azonnal meghatározták WINKLER módszerével az oxygén-