Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Maucha Rezső dr.: A fényintenzitás mint hydrológiai tényező
44 MAUCHA REZSŐ DR. milatio és dissimilatio kapcsán tevékeny része van az életfolyamatokban. E kérdéssel kissé részletesen foglalkozunk, mert annak geologiai vonatkozásai is vannak. A tavak oxygénrétegeződése alatt a felszíntől a fenékig egymást követő vízrétegek oldott oxygéngáz tartalmának a mélységgel való változását értjük. THIENEMANN vizsgálataiból tudjuk, hogy a tavak oxygénrétegeződése és biologiai jellege, továbbá a környezet geologiai viszonyai között törvényszerű kapcsolat áll fenn. A magas hegyvidékek mészben szegény vizű tavaiban ugyanis az oxygén tartalom — eltekintve a legfelső vízrétegekben itt-ott észlelhető ingadozásoktól — a felszíntől a fenékig lényeges változásokat nem mutat. Ezeknek a tavaknak élővilága rendszerint szegény és fenékfaunájára a Tanytarsus nembe tartozó szunyogálcák jelenléte jellemző. Az alföldi tavakban, melyek vize rendszerint sok meszet tartalmaz, az oxygén tartalom a legfelső vízrétegekben ugyancsak jelentkező kisebb-nagyobb ingadozások után a fenékig állandó csökkenést mutat, úgy, hogy közvetlenül a fenék fölött a víz legtöbbször oxygént már nem, vagy csak igen kis mennyiségben tartalmaz. Ezeknek a tavaknak faunája és flórája igen gazdag és fenékfaunájára a Chironomus nembe tartozó szunyog-álcák jellemzők. Az előbb említett typust THIENEMANN subalpin, az utóbbit pedig balti typusnak nevezte el, mert az összes tavak e két főtypus valamelyikéhez sorolhatók, bár az egyes typusok között átmenetek is lehetségesek. A két főtypus mellett azonban még egy harmadik kevésbbé gyakori tótypust is kellett felállítani az ú. n. dystroph typust, melyet főleg Svédországban 5 tanulmányoztak. Ezek mészben szegény, elláposodott tavak, melyekben az élet igen szegény az oxygénrétegeződés azonban a balti typusnak megfelelő. E tavak vize rendszerint savanyú kémhatású és a humussavaktól sötétbarna színű. Az oxygénrétegeződés kapcsán hosszasabban nem foglalkozhatunk a tótypusok egyébként igen érdekes kérdésének ismertetésével, mert itt csupán a geologiai tényezők és a tavak biologiai jellege között fennálló szoros kapcsolatot óhajtottuk kidomborítani. A geologiai tényezők szabják meg ugyanis -iŐ f30<*' r20-tS r4'Q . 4Ö*0'5 . o a« "s— r—r—i—i—r—i—i r i > o° 5' 10- ty io' 19' ?0' «/• *»• vr /0• 2. ábra. A hőmérséklet befolyása a phytoplankton photosynthezisére. Szerző vizsgálatai alapján.
