Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Weszelszky Gyula dr.: A budapesti Hungária-forrás vize hőmérsékletének változásáról

A BUDAPESTI HUNGÁRIA-FORRÁS VIZE HŐMÉRSÉKLETÉNEK VÁLTOZÁSÁRÓL 37 csak 3—4 méter vastag földréteg védi, hül le, a hideg időjárást követő időszakban jobban, nyáron meg kevésbbé. Hogy a forrás vize, legalább is a medence közelében közel vízszintes irányban jön abba, oly módon győződtünk meg, hogy a 3. és 4. rajzon //-val jelölt helyen, vízszíntes irányban, körülbelül másfél méter hosszú vasrúddal, követni tudtuk a víz útját. A víz azonban a márgalapok közti vízszíntes útját, minden valószínűség szerint, nem a medencébe ömlési helyéhez hasonlóan, kisebb felületre határolva, hanem a lapok között szétszivárogva, lassan teszi meg, s csak a medence közelében szorul meg s jön be gyorsabb áramban, mert a medence és a Gellérthegy fala közti távolság mindössze 22 méter. 5. ábra. Nem tételezhető fel tehát, hogy e rövid úton a külső hőmérséklet annyira befolyásolja a víz hőmérsékletét, ha az ezt az utat olyan sebességgel teszi meg, mint amilyennel a medencébe jut. Hogy a víz a márgalapok között nagyobb felületen oszlik el, mutatja az is, hogy a víznek a 3. képen H és /vei jelölt két főbeömlési helye közül az egyik közel nyugat-keleti, a másik dél-északi irányú, továbbá az, hogy az ivócsarnok úttest melletti falának egész hosszában melegvíz szivárgás észlelhető. Noha a Hungária-forrás medencéje kicsiny s így a víz ebben gyorsan kicserélődik, ezenkívül a forrás zárt területen fakad és a külső behatástól még külön is védve van, azért a viznek a víz tükrén való közvetlen lehűlése is egészen jól észlelhető. Szépen mutatja ezt az alábbi 6. ábra A hőmérő által rajzolt vonalon itt váltakozva, egyenletesebben haladó alacsonyabb, és ingadozóbb, magasabban fekvő részeket tudunk megfigyelni. A magasabban