Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Vendl Aladár dr.: Adatok a Duna Nagymaros–Szentendre-i szakaszának ismeretéhez

ADATOK A DUNA NAGYMAROS- SZENTENDREI SZAKASZÁNAK ISMERETÉHEZ. Irta: VENDL ALADÁR, dr.* (4 ábrával.) A Magyar Királyi Földtani Intézet megbízásából 1919, 1924 és 1926 nyarán alkalmam volt a Visegrád-Szentendrei hegységet több héten át tanulmányozni. Bár feladatom tulajdonképen a Duna jobb pariján elterülő területhez kötött, összehasonlítás céljából a balparti részen, nevezetesen Nagymaros, Kismaros, Vác környékén is végeztem megfigyeléseket. Az akkor gyűjtött adatokból most két kérdés megvilágítását mutatom be a tisztelt szakosztálynak s ezek: 1.AVisegrád-Kismaros-i Dunaszoros tektonikai helyzete 2. A pleisztocén Duna színtje Szentendre környékén. Ismeretes, hogy a Visegrád-Szentendre-Esztergomi hegység a Pomáz-Pilis-i törésvonaltól északra, illetőleg északkeletre levő beszakadt területen terül elValószínű, hogy e területnek egyes részei már a hárshegyi homokkő lerakódása előtt sülyedtek, de legnagyobb része csak a homokkő lerakodása után zökkent le valószínűleg árkos vetődések révén. Csak egyes rögök: Naszál, Csővár maradtak meg a felszínen. A felső oligocénben a hegység mai területét tenger borította el, melynek üledékei homokok és homokos agyagok voltak. Egyes területek már annyira kiemelkedtek, hogy brakkvizi üledékek is rakódtak le, helyenként gyenge széntelepekkel. (Pectunculusos rétegek és cyrenás rétegek.) Egyes pontok a kattien vége felé már szárazulatok voltak. A kattien után a miocén első időszakában válószínüleg az egész hegység területe szárazon állt, amennyiben a miocén legmélyebb üledékei, t. i. az akvitánien, eddig nem ismeretesek e területről. A felső oligocén után itt szárazföldi denudációs periódus következett. A hegység nyugati felében ez a szárazföldi periódus még a burdigálien és helevétien idején keresztül is folytatódott. Úgy, hogy itt a hegység nyugati részében az andezitok és tufáik közvetlenül az erősen denudált fe

Iső-oligocén képződményeken fekszenek. A hegység keleti részében is a miocén rövid szárazföldi periódussal kezdődik — a kattien után t. i. itt sem ülepedtek le az akvitán üledékek. Itt azonban több helyen megvannak a burdigálien üledékei, főként anomiás homokok és kavicsos homokok alakjában. Sőt több ponton — Pomáz környéke,Tahi — bryozoumos mészkő is előfordul, melynek zöme kétségtelenül a helvétienbe tartozik. Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1928 évi febr, 29-én tartott ülésén.