Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pávai Vajna Ferenc dr.: Magyarország hévvizei. Lehet-e Budapestből fürdőváros?

24 PÁVAI VAJNA FERENC DR. hogy hiába van ott a Duna gyönyörű mentén a sok régi híres nieleg-radioaktiv ásványos gyógyfürdő, hiába egy másik, a remek Margitsz iget közepén, s megint másik, egészen forró, a kedves Városligetben, nem hogy ide sereglenének a világ beteg és üdülő gazdagjai, de még sajnos a mi jómódúink is jobbára külföldre mennek. Miért? Vájjon miért?! Hiszen a víz jó, hasznos, a fürdők némelyike modern, kényelmes, s a főváros elég szórakozást is nyújt. Nem ebben van a hiba, a baj ott kezdődik, hogy a még fekvő beteg sem szeret, ha módja van reá, zúgó, dübörgő, csattogó, csilingelő, füstös, poros, tülekedő nagyvárosban bent lenni, az üdülni vágyó meg egyenesen fut, szalad onnan, ha teheti, s nem megy egyik városból a másikba, ha az pláne még olyan és annyi szórakozást sem nyújt neki, mint az, ahol él, de megvannak ugyanazok a hátrányai: tülekedése, zaja, füstje, pora, stb. Bent a városban sohasem fogják fürdőink azt a nívót és azt a látogatottságot elérni, mint azok a külföldiek, amelyek városon kívül vannak, de szerencsés, jó helyen. Milyen más lenne egy hatalmas, modern gyógyfürdő a regényes, erdős, budai hegyekben, a főváros forgatagán kívül, de annak közelében, egy ugrásra az Operától, hangverseny — termektől, színházaktól, mulató helyektől, s más szórakozásoktól, múzeumoktól, kép- és könyvtáraktól, de nem közöttük, nem a zajban, a füstben és porban, hanem erdőben, hegyek között, ahol nyáron hűs árnyék, télen ródli és skíelésre alkalmas helyek és főleg nyugalom, csend, üdülés vár arra, akinek gyógyulás, pihenés kell, s azért pénzt tud áldozni, de cserébe tényleg azt is akar kapni, s ha megúnja, egy negyedóra alatt az autója a fényes dunaparti étterem terrasza előtt, vagy az Operánál állhat meg. Ott a Hűvösvölgy, János- és Gugger hegy hatalmas, erdős, sétányokkal átjárt rengetege, a Zugliget igazán sokszor vadregényes, sziklás ligetei, s a Svábhegy nyaralói az eidőben. Ezek azok a helyek, ahol igazán megfelelő környezetben volnának a mi híres fürdőink, s ahol érvényesülni tudna ennek az Istenáldotta földnek ez a drága, jó, ásványos hévvize. Igen, de nincsen! Ez szomorú tény, de tény az is, hogy volt valamikor, nem is olyan régen a megelőző geologiai korban, a negyedkorban és a harmadkor végén Ott vannak a bizonyítékai a kősziklák repedéseit kitöltő melegvizekből kivált ásványokban, s ott a sok mésztufa, a travertino, mindenki úgy tudja, hogy ezek az egykor ott, azon a nívón fakadó budai hévvizekböi rakódtak le Fúrjunk le. Nem indokolatlan! Nem valószínű, hogy mint a múltban sem, most a budai hegyek alatt mindenfelé a dunamenti hévforrások nívójában, általános víznívóban tudnók megtalálni a hévvizet, de kézenfekvő, hogyha már ma általánosan az a * 1 Aminthogy tévedés volna azt hinni, hogy az Alföldön és a főváros alatt is most már mindenütt, pláne egyforma mélységben, megtaláljuk a hévvizeket, hiszen azok helyzetére tisztán a tektonikai viszonyok alapján következtethetünk, s ezeket ott, még vajmi kevesen ismerjük.