Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pávai Vajna Ferenc dr.: Magyarország hévvizei. Lehet-e Budapestből fürdőváros?

MAGYARORSZÁG HÉWIZEI. LEHET-E BUDAPESTBŐL FÜRDŐVÁROS? írta: PÁVAI VAJNA FERENC dr.* A Magyar-Horvát tercier medence szélein Eger, Budapest, Keszthely, Daruvár, Harkány, Püspökfürdő, s a hegységekben Pőstyén, Herkulesfürdő, Vihnye, Szklenó községekben stb. ősidők óta ismeretesek a maguktól felszínre törő, magas hőfokú, ásványos hévvizek az ottani gyógyfürdőkben. Ezeknek a hőforrásoknak a vize alig éri el az 60°-os hőmérsékletet s csak a közelükben eszközölt fúrásokban emelkedik a hőmérséklet 62° C-ra, mint például a Szt. Lu kács-fürdőben és Harkányban. Ez utóbbi hőmérsékletemelkedésnek egyszerű oka az, hogy a felszíni vizek, a Duna beszivárgását, keveredését megakadályozzák részben, vagy egészben a fúrás béléscsöveivel, s tisztábban kapják meg a mélyből felszálló ásványos hévvizeket. Általános felfogás, hogy ezek a hévvizek a régi, másodkori, mezozoos hegységek peremén, ahol azok a mélybe leszakadtak, a törésvonalakon jönnek fel a mélyből, ahol a felszínről beszivárgó vizek keverednek a még mélyebbről felfelé igyekvő úgynevezett juvenilis vizekkel. Ezek az utóbbiak SUESS után nem egyebek, mint a kihűlő magmának a lecsapódó vízgőzei. Bent a medencében azonban szintén rengeteg mélyebb fúrás van, amely magasabb hőfokú vizet tárt fel, sőt épen ezek közé kellett számítanunk a városligeti kutat is, amelyiknek vize 73-9° C. hőmérsékletű. Hozzá hasonló még csak a hajdúszoboszlói gázos kút az ő 73—74° C. hőmérsékletű sós-jódos vizével. Vagyis azt látjuk, hogy magában a harmadkori medencében fúrt kutak vize kereken 10 fokkal melegebb, mint az, amelyet eddig az úgynevezett termális vonalon ismertünk. Ugyancsak az általános felfogás szerint a budai termális vonalon a féligmeddig juvenilis eredetű hévvíz a termális vonal nyugati oldalán levő dolomit repedéseihez volna kötve, tehát a dolomitból, a régi másodkori kőzetekből nyernénk itt a vizet. Ezt a felfogást támogatja a városligeti kút is, hiszen ott is a 970-4 m mélység felett elért, triász dolomitból tört fel a forró víz. Ezzel szemben a Margitsziget kútja az oligocénkori budai márgarétegekből, s a többi alföldi fúrt kút hévvize egészen fiatal, legfennebb pannóniai rétegekből fakad. A dolomitnak és a hasonló természetű töredezett, repedezett kőzeteknek, mint a mészköveknek is az a tulajdonságuk, hogy a beszivárgó vizet * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrologiai Szakosztályának 1927. évi március hó 16-án és június hó 15-én tartott szakülésén. 2